Elszabadult a pokol a nemzetközi IT-munkaerőpiacon

A világban globálisan is meglehetősen turbulens jelenségek zajlanak a gazdaságban. Mielőtt közelebbről megvizsgálnánk az egyre intenzívebb inflációs hatást, ami a magyarországi munkaerőpiacra nehezedik, kezdjünk egy érdekes nemzetközi adattal.

Gyakorlatilag hosszú évek óta általános trend a munkaerőhiány, és ez különösen igaz az IT piacra: a bérek és juttatások fáradhatatlanul kúsznak egyre feljebb, sosem látott magasságokba. Itt, az IDBC blogján szinte minden cikkünkben van erre utalás, és rengeteget foglalkozunk azokkal a jó példákkal, eszközökkel, trükkökkel, megoldásokkal, amelyekkel sikeresek tudnak maradni a legjobb cégek egy olyan piacon, ahol mintha egyre csak szűkülne és felértékelődne az emberi erőforrás.

Ehhez képest döbbenetes fordulat, hogy nem jelentéktelen leépítési hullám söpört végig a globális IT-piacon. Érdemes csemegézni a Trueup valósidőben változó statisztikai oldalán, ami a cikk írásakor így fest:


A folyamat tehát februárban kezdődött, de kora nyárra kilőtt az elküldött dolgozók száma, és érdekes lesz látni, hogyan alakulnak majd a júliusi adatok.

Az elemzők szerint ez egy tisztulási és reorientációs folyamat kezdete, egy logikus következménye az alábbi makrogazdasági körülményeknek:

Globálisan jelentősnek bizonyul az infláció. A legfrissebb hazai adatok már 13 százalékot prognosztizálnak, és ez jelentős mértékben eltér a korábbi, 7,5 – 8,9 százalékos aránytól. Hazánk inflációs rátája nem tér el nagy mértékben a többi közép-európai országétól, az Unió átlaga 8,8, az Egyesült Államoké 8,6, ahol rövid távon belül a célzotthoz képest négyszeres emelkedésről beszélhetünk.

Hosszú hónapok óta zuhanórepülésben van a részvénypiac, a Nasdaq 30 százalékos mínuszban év eleje óta, az S&P 500 húsz százalékos bukóban van. (Globálisan kevésbé meghatározó, de nem lényegtelen, hogy a frankfurti értéktőzsde mintegy 6, a budapesti pedig 20 százalékot esett év eleje óta).

Az ukrajnai háború a jelentős gabonaexportőr, élelmiszeripari-, nyersanyag előállító és IT szolgáltatói kapacitásokkal rendelkező ukrán piac leállásával jár, ami a világgazdaságban jelentős hullámokat vet, hosszabbítja a várólistákat és növeli a beszerzési költségeket.

Az Oroszországot érintő szankciók kihívásokat támasztanak az energia terén. A már az év elején jelentkező nyugat-európai áramár-növekedést most a benzinár-emelkedése súlyosbítja: a 95-ös esetében már 2 Euro felett jár az átlagár, Albániától Norvégiáig.

Ezek a hatások oda vezetnek, hogy a tech szektor külső befektetésre és spekuláns tőkére legérzékenyebb, innovatív, startupos része körül kezd megritkulni a levegő.

Ha megnézzük a leépítéseket egyesével, látható, hogy az egyik legnagyobb “falat” a Tesla, ami összefüggésben lehet a cég új óriásgyárai körüli problémákkal.

További bluechip cégek is felbukkanak a listában: az IBM és a Microsoft, mindkettő az oroszországi kapacitásait építette le – érdekes, hogy pont most. Talán a cégek most árazzák be a háború várható elhúzódását, vagy ennyi ideig tudtak kivárni a helyzet normalizálódását, esetleg most válik teljesen általánosan elfogadhatatlanná bármilyen céges aktivitás az orosz piacon.

A Netflix jelentős leépítése a cég részvényárfolyamának tartósnak tűnő visszaesésével is magyarázható.

A júniusi “áldozatok” körében jelentős mértékben képviseltetik magukat a kriptovilág szereplői (Coinbase, Crypto.com, Blockfi), ami szintén érthető, hiszen a kriptovaluták ára elérte az aktuális ciklus mélypontját, ezzel összefüggésben pedig a szektorban nagyon jelentős szolgáltatók mentek csődbe (Luna) vagy kerültek mára a tönk szélére (Celsius, 3 Arrows Capital).

Sőt, a szakértőket az foglalkoztatja, hogy az árak a kripto történetében először buktak le az előző ciklus csúcspontja alá, ami további elbizonytalanító hatásokat ébreszt.

A többi, IT leépítésekben érintett cég leginkább a startup világból (mobilitás, egészségügy, e-kereskedelem, kiberbiztonság, stb) kerül ki.

Az IT-leépítések természetesen párhuzamosan az IT recruitment-kapacitásokat is negatívan érintik.

A 2020-as Covid évben már láthattunk egy átmeneti leépítési hullámot, de a vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírekkel egyidőben a folyamat megfordult és “tövig nyomták a gázt” a cégek, nem mellesleg a lezárások miatti agresszív digitalizációs hullámot meglovagolva.

Ezért gondolják azt az IDBC által megkérdezett szakértők, hogy az idei év ennek az őrült bővülésnek a konszolidációjáról fog szólni. A vállalatok most már a nyereségességre is kell, hogy figyeljenek, ezért az experimentálisabb területeik kapacitásainak egy részét leépítik.

Magyarországon ez a trend még nem jelentős, de az első jelei már felbukkantak. A Profession.hu adatai szerint sok új munkavállaló jelent meg a magyar IT piacon az elmúlt 3 hónapban. A portálon meghirdetett elérhető nyitott pozíciók száma május hónapban ezzel együtt bőven meghaladta a 25 ezret, rekordot döntve ezzel.

Ez tehát egy aktuális folyamat, egy teljesen új, teljesen ellentétes előjelű munkaerőpiaci hatás, amire az abszurditás határát súroló szituációban már igencsak szükség volt. (Ha nem láttad az aktuális munkaerőpiaci helyzetről szóló webinárunkat, itt érdemes átolvasni az összefoglalónkat!)

De elég lesz ez a korrekció bármire is?

A piacszűkítő hatások ugyanis továbbra is monumentálisak, és nem látszik még a vége, sőt.

Eddig is azt tapasztaltuk, hogy nagyon nehéz informatikust találni, nézzük át a legfőbb okokat:

Az infláció fűti a béreket. A lakosság jelentősen drágábban jut hozzá ugyanazokhoz a cikkekhez, különösen az élelmiszerek ára emelkedik meredeken. Mivel az infláció nagyon alacsony volt, a jegybanki alapkamatok is azok voltak, a négy évvel ezelőtti “szuperállamkötvény” volt szinte az egyetlen említésre méltó jegybanki megtakarítási termék, 4-5 százaléknyi garantált nyereséggel.

A magyar gazdaság kilátásait nem éppen fényezi, hogy a strukturális EU-támogatások és kedvezményes hitelek egy részét egyelőre nem kapja meg az ország, viszont szektoriális különadókat vezetett be az állam. Mindez nem fekszik túl jól a nemzetközi pénzpiacokon, ami a forint romlását eredményezi, ez pedig egy extra inflációgeneráló hatásként jelentkezik.

A bérspirál amúgy is jelen volt a keresleti piac miatt, a digitalizáció minden iparágban javában zajlik, egyszerűen kell az ember. A termelési láncok visszaépítésének felpörgetése szintén egy globális hatás, ami kapacitást szív(na) fel. A távmunkában dolgozó informatikusokat külföldi ajánlatokkal keresik, ami szinén felfelé húzza a hazai bérigényt.

A bérekkel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy idénre nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, bruttó 260 ezer forintra. Ez nyilván nem direktben érinti az IT-szektor jó részét, de ha skála alját emeljük meg, az nyilván felhajtóerőt generál az egész bérszerkezetben.

Magyarországon van még egy baljós fejlemény: évek óta először csökkent az informatikus végzősök száma.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint ez utóbbi, a frissdiplomások éves számának csökkenése egy trend lesz. A jelenség alapból nehezen érthető, hiszen egyre többen kellene, hogy ezt a karriert válasszák a jó lehetőségek miatt, de az IVSZ szerint 2020 óta a jelentkezők száma is csökken, részben a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése miatt, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba.

A végzősök számának csökkenése mögött az egyik tényező a lemorzsolódás és pályaelhagyás: nem tudják végigcsinálni. Elképzelhető, hogy munkaerőpiac szívóhatása olyan erős, hogy a fiatal szakembereknek megéri hamarabb munkába állni, és nem pazarolni az időt a diploma megszerzésével.

Az év második felében kulcskérdés lesz, hogy az IT-piacokon zajló “vérontás”, (szebben szólva újrastruktúrálódás) és az infláció, a digitalizáció, illetve a fentebb részletezett többi kínálatszűkítő hatás összecsapása milyen tájképet eredményez majd 2023 tavaszára.

Szerző: Illés József
ügyvezető partner
illes.jozsef@idbc.hu