Hogyan hatnak a KATA változások az IT munkaerőpiacra?

Szabadúszó fejlesztők tömegei fogják szögre akasztani a katájukat szeptemberben, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy megrohamozzák az üres pozíciókat. Ebben a cikkben összeszedtük, mire számíthatnak az IT-s vállalkozók és az őket foglalkoztató cégek.

Szeptember 1.-től a katás kisvállalkozók csak magánszemélyeknek adhatnak számlát – kivéve a taxisokat, akik egyedüliként mentesülnek e követelmény alól. Ugyan emelkedik a katában elérhető éves bevétel, már 18 millió forintra, de ez nem sokat segít. Lényegében az adónem kivezetéséről van szó, hiszen nagyon kevés kisvállalkozó végez kizárólag magánszemélyeknek nyújtott tevékenységet.

Az IT szakemberek tudását szinte kizárólag cégek veszik igénybe. Így aki közülük katás volt, annak szeptembertől más megoldást kell választania.
A 400-450 ezer katás vállalkozó között sok olyan független értelmiségi szakember van, aki hozott 3-5-10 cégből álló ügyfélkört alakított ki, és direktben nyújtott nekik szolgáltatásokat, az alkalmazotti lét, vagy a cégalapítás helyett, valahol a kettő között létezve.

Ők a szabadúszók, avagy freelancerek, akik például a kreatív iparnak is (marketing, művészetek, rendezvényszervezés) fontos részévé váltak. A dinamikus működés, a viszonylag egyszerű bürokrácia miatt ezek a szabadúszók segítettek a cégeknek a munkaerőigény-fluktuációk kisimításában azzal, hogy csak projektek végrehajtására szerződtek le, vagy egy félállást sem lefedő, de létező feladatkört láttak el. Mindez részben igaz az IT szektorra, vagy akár a jogászokra is, illetve speciális egészségügyi szituációk miatt az orvosok és ápolók egy részére is.

Ezeknek a szektoroknak az érdekvédelmi szervezetei már hangot adtak, ahogy az IVSZ is felhívja a figyelmet a lehetséges negatív forgatókönyvekre. A reakció érthető, de ezen a ponton talán elkönyvelhető, hogy a törvényhozás a kérdésben nem különösebben érdeklődik a társadalmi visszhangok iránt, nem az egyeztetésre készül. A kötelező kommünikék után vélhetően nem marad más hátra, mint a gyors alkalmazkodás az új helyzethez.

Fontos megjegyezni hogy a kata egy 8 éve bevezetett adónem, ami az eva kivezetésével az egyetlen olyan konstrukció volt, amit ez a vállalkozói kör alkalmazni tudott. A szellemi foglalkozásúak önfoglalkoztatása a rendszerváltás időszakától kezdve gyakorlatilag 20 éven át rendezetlen állapotban volt – emblematikus példája volt ennek a több szerkesztőségnek is dolgozó újságírók közössége, a kényszervállalkozók tipikus példái.

Az eva, majd a kata egy régi hiányt pótolt, és most valódi alternatíva nélkül tűnik el. Nem jelentéktelen azoknak az aránya, akik így tartották el magukat, és az új körülmények között a vállalkozásuk életképtelen lenne, ha ugyanolyan keretek között, ugyanazokkal az ügyfelekkel, árakon és mennyiségben dolgoznának.

A katások és a cégek viszonya

Tehát a jelenlegi piaci szimbiózis a cégek, a független katások és az ügyfelek között egy alkalmazkodási folyamat eredménye – egész karrierek, egyéni üzleti modellek épültek fel, amelyek nem feltétlenül emelhetők át egyetlen gyors manőverrel egy másik vállalkozási formába.

A katás egyéni vállalkozók szolgáltatás-portfóliója sok esetben nem viselheti el az adóterhek többszörösére emelkedését, mert nem tudják áremeléssel az egészet az ügyfelekre hárítani – a szolgáltatásuk ellehetetlenül, mert lecsökken a versenyképessége a nagyobb és stabilabb piaci szereplőkhöz képest.

Ezzel együtt a cégek számára csökken a mozgástér arra, hogy projektalapon vegyenek igénybe szakértőket, mivel ősztől az összes legális adónem jóval nagyobb tétel lesz a független szakértők megbízásos foglalkoztatása esetén, mint a kata volt. Az IT szektor erőforráshiányos, valószínűleg nincs olyan cikk ezen a blogon, de bármilyen IT recruiting cég tartalmaiban sem, az elmúlt évet tekintve, amiben ez ne hangozna el. A kisebb cégek és vállalkozások számára létkérdéssé vált a contractor-freelancer ökoszisztémára támaszkodás projektalapon.

Ez azt is jelenti, hogy bizonyos szolgáltatásokat a cégek egyszerűen nem fognak tudni elérni, mert nem is tudnák teljes állásban foglalkoztatni az idáig csak részidőben igénybevett szabadúszóikat.

Ehhez akár új státuszokat, új pozíciókat kell létrehozni, vagyis átalakítani a szervezet működését olyan módon, hogy “tömbösítetten” tudják egy fix státusszal lefedni azt, amit idáig 1-3, vagy még több szabadúszó részidőben elvégzett a számukra.

A katások számára ez egyáltalán nem valamiféle “visszatérés” a munkaerőpiacra, hiszen eddig is ott voltak, elérhetőek voltak, bármikor mérlegelhették a különböző foglalkoztatási lehetőségeket és adott esetben (az IT piacon ez egyáltalán nem volt szokatlan), akár éltek is a nekik felkínált álláslehetőségekkel.

A kulcskérdés az IT terén az, hogy a cégek hogyan tudják most megszólítani azokat a szabadúszó szakembereket, akik eddig katáztak? Olyan emberekről beszélünk, akik megszokták a szabad időbeosztást, a nagyrészt helyfüggetlen munkavégzést.

Jön az ex-katások rohama?

Ha az IT-szektor nem lenne ennyire kiéhezve a munkaerőre, egy “ex-katás” még akkor is jó fogásnak számítana. A független szakembernek ugyanis jelentős, gyakorlatban tesztelt projektmenedzseri és kommunikációs képességei vannak, tud ügyfelekkel egyeztetni, proaktív, képes fókuszálni, és felügyelet nélkül megbízhatóan elvégzi a feladatát jó minőségben – különben idáig sem tudott volna megélni a piacról.

De hiba lenne hátradőlni, és kezünket dörzsölve várni, hogy megrohamozzák az eddig betöltetlen céges állásokat!

Egyrészt, az átalányadózás rosszabb, de azért még használható alternatíva, összesítve mintegy   adóterhet jelent. A könyvelése valamennyivel drágább lesz, de nem nagyságrendekkel. Ez még mindig kedvezőbb, mint a munkabért sújtó terhek, de legalább már hasonló a lépték. Itt már el lehet kezdeni azon ötletelni, milyen munkaajánlatot adjunk egy függetlenséghez szokott szakembernek.

Meddig tudunk elmenni  , és a lehető legnagyobb fokú önállóság biztosításában? Milyen juttatások számítanak értékesnek egy ilyen réteg számára (pl. utazási lehetőségek, egészségügy, biztosítások, sport, eszközvásárlási támogatások)?

A munkavégzés rugalmasságát úgyis, végső soron, az ügyfél szabja meg. A freelancer maga szerzi a projektjeit, az IDBC pedig a fejlesztőinek szerez projekteket úgy, hogy a piacon elérhető legrugalmasabb konstrukciókat tárgyalja le az ügyfelekkel. Ez eddig is így volt, ezért volt a contracting már régóta nagyon versenyképes a teljesen önálló szabadúszással.

Az IDBC contracting csapatában számos olyan, nagyon képzett és keresett szakember van, akik könnyűszerrel megélnének a piacról saját vállalkozással is, és tökéletesen passzol nekik a contracting szabadsága, változatossága, és egyben kiszámíthatósága. Az IDBC az employee experience program keretében a teljes életre kiható élményeket, személyes fejlődést és tanulási lehetőségeket biztosít, és egy kényelmes módot újabb izgalmas projektek szerzésére, amelyek között könnyedén váltani is lehet. Részmunkaidős, illetve teljesen remote pozíció is vannak, igazából olyat keresünk, ami a szakembert érdekli, és eleve olyan pozíciókat hozunk be, amelyek érdekesek lehetnek freelancereknek is.

Ha érdekel, hogy milyen ez az életforma belső nézetből, érdemes elolvasni ezt az őszinte és belemenős interjút két veterán IT-s kollégával.

A munkavállalói oldalon is fogy a levegő

A kata változásokat nem elszigetelten kell néznünk. Ne feledjük, hogy lassan már zuhanórepülésben lévő piaci környezetről beszélhetünk.

A mostani katások egy része, mint minden magánszemély, a rezsiköltségeinek emelkedésére számíthat.

Alapvető élelmiszerek és egyéb hétköznapi termékek esetén pedig az átlagosnál még fájdalmasabb az infláció mértéke.

Éppen a közelmúltban néztük át, hogy milyen globális gazdasági tényezők hogyan befolyásolják az IT piacot.

A globális infláció, a háború, a Covid és a szektorális különadó egyszerre szorongatja a hazai gazdaságot. Láthattuk, hogy a globális IT piacon, meglepő módon, folyamatban van egy leépítési hullám is – de még nem látszik, hogy ez a munkaerőhiányt érdemben enyhítő tendenciává erősödik -e.

Ezekkel a hatásokkal a mostani katásoknak is számolnia kell, különben könnyen negatívba fordulhatnak a mutatóik. Itt már egészen komoly életszínvonal-csökkenéseket lesznek kénytelenek sokan elfogadni, ha egyáltalán képesek biztosítani megélhetésüket a jelenlegi működési modellben!

A jelenlegi inflációnak itthon a tempója az igazán rémisztő. A piaci szereplők, a nagy cégek nem könnyen srófolják tovább az amúgyis magasnak érződő béreket, de legalább észlelik a problémát a recruiting szakértőkön keresztül, és próbálnak tenni ellene. A vállalkozóknak viszont minden ilyen áremelés egy külön harc, külön meccs, mérlegelendő húzás, és sok esetben az ügyfél lehet, hogy már nem is képes megadni a magasabb árat, akkor sem, ha érti, hogy inflációs nyomás van mögötte.

Ezek a tendenciák kiszorítják a jelenlegi kereteikből a katásokat, csakhogy egyáltalán nem feltétlenül a cégek ölelő karjaiba: sajnos sokak számára ezzel potenciálisan vonzó alternatívává válik a számla nélküli készpénzes feketézés, illetve az angolul jól beszélők tekintetében az eddig is rendkívüli szívóerőt jelentő külföld felé mozdulás is motiválóbb lett, mint valaha! Ez utóbbi esetében fontos emlékeztetni magunkat: a külföldi munkavégzéshez ma már akár ki sem kell mozdulni a békásmegyeri panelből.

Különösen az IT terén.

Az IT-piac olyan, mint a víz: utat tör

A digitális ipar az egész világot behálózza, talán csak az áramellátás az, ami ennyire univerzális szükséglet a modern világban, viszont ahhoz nem kell ennyi szakember.

Igazság szerint az IT-piacon és makrószinten nézve a dolgokat, nem sok vizet zavarnak ezek a kata-változások. Átmenetileg okoznak problémát a cégeknek, de az utóbbi években egyik válságjelenségből esünk a másikba. Megszoktuk már.

Természetesen egy alapos blogcikket megér a téma, foglalkozni kell vele, de ezek a kata-változások csak egy újabb, közepesen vaskos fadarabot jelentenek a hazai IT piac már szépen lobogó máglyájára. A nemzetközi versenyképesség ezzel egy kicsit megint romlik, de nem jelent nagyságrendi megrázkódtatást. Ennek több oka van.

Egyrészt, a kata idáig sem volt jellemző foglalkoztatási mód az IT legmagasabb szintjén. A nagy cégek nem tudnak könnyedén befogadni számlákat egyéni vállalkozóktól. Ennek az egyik oka a pénzügyi prudencia: egy egyéni vállalkozó eltűnhet, illetve nem ellenőrizhető a háttere, így bármikor fennáll a veszélye annak, hogy a cég valamilyen pénzügyi szabálysértésbe, illegális tevékenységbe keveredik pusztán azzal, hogy történt pénzmozgás közte és a szabálysértő között.

Nagy frontend rendszerek vagy banki termékek bevezetésén dolgozó szakemberekről van szó, ahol az üzleti kockázat óriási. A contractor cég pedig akár cseregaranciát is biztosít, és gyorsabban tud fizetni a fejlesztőnek, mint a megbízó, fejleszteni tudja a tudásukat.

Másrészt a szakemberekért folyó verseny élessége már lassan az elviselhetetlenségig fokozódik amúgyis.

Nagyon felértékelődött a tapasztalt, megbízható IT contracting cégek értéke a piacon, nem csoda, hogy az IDBC is dinamikusan növekedett az elmúlt években. Ezekre a cégekre szükség van, hiszen itt garantálható a változatos projekt kínálat, egy helyen koncentrálódik számtalan cég munkafolyamata, emellett finanszírozási segítséget és szakmai támogatást is tudnak adni a munkatársaknak.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az eddigi KATA-soknak jó opció, hogy IDBC méretű cégeknél munkavállalóként elhelyezkedjenek, ahol akár bruttó 1,0 – 1,8 mFt havi kereset is elérhető.