Vissza
Médiafogyasztási szokások a HR világában – kik hallgatnak podcasteket és miért?
2022. június 13.
Olvasási idő: 11 perc
Folytatjuk médaifogyasztási kutakodásainkat, továbbra is a podcastingra fókuszálva. Egy korábbi posztban a nemzetközi és hazai összképet mutattuk meg, azóta viszont saját felméréseket is végeztünk online, és a RecruiTECH konferencia látogatóinak körében. Az alábbiakból kiderül, hogy a HR szakma hogyan fogyasztja a podcasteket, mennyire népszerű ez a műfaj, és hogy mit gondolnak a médium szerepéről a döntéshozók.
IDBC Podcast kutatás: mennyire népszerű a podcast a HR-szakemberek körében?
Az IDBC kérdőívét 141-en töltötték ki, melyet social media felületeinken osztottuk meg Facebookon és Linkedinen. Ennek megfelelően a kérdőív kitöltőinek nagy része az IDBC munkatársaiból, a szakmai kapcsolataiból, ismerőseiből és a cég üzleti partnereiből áll, egy másik része pedig az említett recruiTECH szakmai konferenica látogatói köréből kerültek ki.
Összességében egy jó rálátást biztosít a hazai recruiting és HR- és recruiting szakma véleményeiről, de némileg a mi perspektívánkból és szemüvegünkkel nézve. (A kutatás nem reprezentatív.)
Általánosan kijelenthető, hogy a podcastek meghódították az országot – de a HR-szakmát mindenképpen. Az összes válaszadó 87 százaléka hallgat ilyen adásokat!
Összehasonlításképpen Magyarországon jelenleg a gazdaságilag aktív online népesség egyharmada hallgat podcasteket (az arány a korral együtt csökken) a ResearchCenter ezer fős, reprezentatív kutatása alapján.
Először következzen egy kis demográfia: a hölgyek túlnyomó többségben vannak a válaszadóink között, ahogy ez a szakmában megszokott (94-46).
A koreloszlás pedig az alábbiak szerint alakult:
A podcastet hallgató közönség szívesen fogyaszt bármilyen tartalmat. A válaszadók több, mint 50 százaléka vegyesen hallgat szórakoztató és szakmai tartalmakat is. 18% alatt van azoknak az aránya, akik csak az egyik kategóriát hallgatják.
Milyen típusú tartalmakat hallgatsz?
A podcastek hallgatása elég gyorsan szokássá formálódik. A hallgatók 30 százaléka hallgat hetente kevesebb, mint 1 teljes órányi podcastet, 45 százalék inkább heti 1-3 órát. Minden ötödik hallgató életében rendszeres elem a podcastek fogyasztása, mert legalább heti 4 órát hallgatnak, ami munkanapokra vetítve majdnem napi 1 órát jelent!
Hetente hány órányi podcastet hallgatsz?
De hogyan tudják ezt a médiafogyasztási formát elfoglalt életük keretei közé illeszteni a HR-esek és partnereik? A kérdőívben rákérdeztünk azokra a tipikus tevékenységformákra, amelyek közben a kutatások szerint leginkább hallgatnak podcastet az emberek – ezek egyébként nem különböznek a rádiózástól érdemben, az egyetlen különbség, hogy podcasteket nem igazán lehet “háttérzajként” hallgatni.
Az eredményekből kiderül, hogy minden valamirevaló HR-es csak akkor ragad partvist, ha előbb már benyomta a Play gombot egy jó podcasthez: a házimunka még az utazást is lenyomja a mi adatsorunkban. Mindössze 12-en hallgatnak podcastet munka közben, ami érthető, hiszen ebben a közegben általában koncentrált szellemi munkavégzés zajlik, olyan feladakörökkel, amelyeket nem lehet mások beszélgetését hallgatva ellátni. Ami kissé meglepő lehet, az az, hogy 51-en szoktak önálló tevékenységként is hallgatni podcastet – nem kizárt, hogy köreikből kerülnek ki azok, akik elalvás előtt, illetve esti olvasás helyett zárják így a napot.
Milyen tevékenység közben hallgatsz podcastet? (több válasz lehetséges)
Mi lehet a podcastek optimális hossza? Sem túl rövid, sem túl hosszú. A mi kis kutatásunk adatai alapján szinte teljesen egyenletesen oszlanak meg a válaszok, a szélső értékek kevés említést kapnak. Valószínű, hogy a kérdés megválaszolásakor sokan inkább azt vették figyelembe, hogy “egy menetben” mennyi időt hallgatnak podcastet, mert a kedvelt adások között jellemző a legalább 1 órás időtartam epizódonként. 15 perc alatti hosszúságú epizódokkal rendelkező podcast alig létezik – persze lehet, hogy ez egy piaci rés?
Milyen hosszúságú podcastet kedvelsz leginkább?
Melyek is ezek a bizonyos “kedvelt adások”? Mit hallgatnak, mit hallgatunk legszívesebben? A podcastek világa elképesztően sokszínű! A “TOP 3” kedvenc podcast-csatornát firtató kérdésünk nyílt volt, bármit be lehetett írni, és egészen lenyűgöző, hogy milyen sok különböző választ kaptunk. Emiatt statisztikailag ezt a választ nem is igazán lehet elemezni, ezért itt most csak azokat a csatornákat emeljük ki, amelyek több említést kaptak, visszatérő elemei voltak a válaszoknak. A sorrend esetleges.
Melyik az a TOP 3 podcast amit jelenleg hallgatsz?
Összességében úgy látszik, hogy a podcast egy fejlődő, feltörekvő műfaj a digitális népesség körében, de az üzleti világot gyakorlatilag már meghódította! Aki magasan képzett fogyasztóknak és döntéshozóknak szeretne üzeneteket eljuttatni, annak mindenképpen érdemesnek tűnik kapcsolatba lépni a podcastek világával.
Digitális média a HR és recruiting világában: mit mondanak a vezetők?
A fentiek mellé jó kiegészítést adnak a Recruitech konferencián készített interjúink, ahol vezetőket kérdeztük a médiafogyasztással kapcsolatos meglátásaikról, így zárásként tőlük idézünk néhány gondolatot.
Fazekas Máté, a BT Kommunikációs és Vállalati kapcsolatokért felelős vezetője azt emelte ki, hogy ez a terület is radikálisan megváltozott az elmúlt években, és a kényszerű távmunka érdekes megoldásokat hozott. Bár az interneten végtelen digitális tartalom van, mégis sok gyermekes kolléga fogadta szívesen azt a kezdeményezést, hogy a cég tárhelyén felhőbe töltöttek a csapattagok olyan videókat, amelyeken ők maguk mondanak mesét. Nem túlzás azt mondani tehát, hogy a cég alkalmazottai egymás gyermekeit szórakoztatták a távolból, ezzel nyújtva alternatívát az olyan, korántsem problémamentes megoldásoknak, mint a YouTube, és így segítve egymást a család és a munka egyensúlyának – no meg az ép elméjüknek – a megőrzésében. De ez egy csak az egyik volt a cég ártalomcsökkentő húzásai közül: online előadásokat is szerveztek olyan szakértőkkel, akik pontosan a bezártság és elszigeteltség negatívumainak megfelelő kezelésében tudtak segíteni. Mindkét tartalomtípus több ezer letöltést generált.
Hajdú Csongor elmondta, hogy a Frissdiplomás.hu félévente folytat fókuszcsoportos kutatásokat a médiafogyasztási szokásokról. Az egyik fő trend továbbra is a fiatalok érzékenységének növekedése a videós tartalmak iránt, miközben az egy videó megnézésével töltött idő folyamatosan csökken, ahogy pl a blogcikkeket is egyre gyorsabban pörgetik át. Ezért érdekes kérdés, hogy mi lesz a mély tartalmak platformja.
Talán a podcast? Csongor személyes életében ez a platform az egyik elsődleges médiummá vált, és az életéből már teljesen kiszorult a tévé és a rádió, viszont ha csak lehet, mennek a podcastek. Csongor örömet lel abban – és minden HR-esnek tanácsolja is – hogy a podcastekkel a házimunka, az utazás és a sport idejét is ki lehet egészíteni tanulással. A műfaj előnyei között éppen a mélységekbe merülés lehetőségét emeli ki, “nagyon jó” menedzsment és HR-adásokat talált már.
A videókkal kapcsolatban elmondta, hogy egy csomó kommunikációs funkció automatizálását lehet ezekkel ellátni, és ebben még sok cég le van maradva. Például:
– onboarding
– vezetői üdvözlet az új kollégáknak
– munkavédelem
Aktívan keresni kellene, hogy milyen megbeszélés vagy információátadás helyezhető át élő eseményből videótartalomba, ezáltal időt szabadítva fel és időzíthetővé téve a feladatot. Természetesen a kérdés-válasz szekciót mindenképpen érdemes élőben menedzselni, így egy hibrid megoldás tökéletesen működőképes lehet.
Illés József, az IDBC ügyvezető-alapítója elmondta, hogy mintegy 800.000 ezer magyar ember tűnt el a tévéképernyők elől a reklámozók legfontosabb cél-korcsoportjából (18-45). Nagyjából ennyien hallgatnak most rendszeresen podcastet Magyarországon. Vajon podcast hallgatókká vált ex-TV nézőkkel van dolgunk? Ez a szám egyébként mintegy 20 százalékkal nő évente. József szerint az iparág felismerte, hogy a műfaj kiválóan alkalmazható toborzásban , az onboarding folyamatban, vagy az employer branding részeként. Csongor meglátásaihoz hasonlóan József is úgy véli, hogy egy érdekes beszélgetés a vezérigazgatóval és akár a részleg vezetőjével, sokkal jobb és hatékonyabb eszköz, mint ráborítani az új belépőre egy kazalnyi pdf-et, mert az előbbi kiválóan alkalmas az elköteleződés építésére.
A cégek podcastelési motivációival kapcsolatban az IDBC saját példát is fel tud hozni már, a tavaly indított Fel vagy véve! formájában. A podcast egyik indító gondolata az volt, hogy potenciális ügyfelek élő és online felkeresése már egyszerűen nem működik megfelelően. Ismertséget, szakértői státuszt, elkötelezettséget kell építeni, és ennek a módszere egy tartalommarketing-stratégia formájában öltött alakot. József nem rejti véka alá, hogy borzasztó nehéz volt műsorvezetői és szerkesztői szerepben helytállni először, de végül sikerült találni egy jól működő formátumot. A konferencia előtti adásban például egy különleges vendéget hívott meg Dr. Versegi Beáta nővér személyében, aki egyben keresztyén antropológus és szupervizor coach, akivel az egyházi munkaerőpiac vonatkozásairól beszélt. 30-40 percben egy speciális szegmens vagy kulcstéma jól átbeszélhető ebben a HR-recruiting térben, ami a podcast terepe.
József szerint a 2021 őszén indított adássorozat fél év alatt már érezhetően javított az IDBC márkaismertségén – a következő lépésben a tartalommarketing elemeinek még jobb összehangolásán, a szinergiák kihasználásán lesz a hangsúly.
Az IDBC időben felismerte a podcast szerepét a munkaerőpiaci szegmensben, ez a kutatás csak alátámasztotta a korábbi teoretikus feltevéseket, és megerősítette az elköteleződést ebbe az irányba, ami egy teljesen új, a szegmensben még nem létező szolgáltatáscsomag piacra dobását is előrevetítette.
