Csak az életképes, ami fenntartható – hogyan jelenik meg a zöld gondolat a cégek működésében?

Amióta Greta Thurnberg 2018 augusztus huszadikán iskola helyett a svéd parlamenthez ment a kis “Skolstrejk för Klimatet”- feliratú táblájával, érezhetően megváltozott a zöld ügyek iránti fogékonyság. Ez természetesen nem csak Greta műve, hanem számtalan tényező együtthatásának eredménye, hiszen a klíma- és természetvédelmi ügyekkel kapcsolatos demonstrációk egészen a 70-es, 80-as évekre visszamenő múlttal rendelkeznek.

A svéd diák akciója mindenesetre gyorsan egy világmozgalommá fejlődött, Fridays for Future néven. A Z és Alfa generációs fiatalok körében a “klímaszorongás” egy kimutatott tünetegyüttes. A tudomány jelen állása szerint ez a szorongás, egyébként, teljes mértékben megalapozott.

A 2021-es COP 26 klímakonferencia kapcsán kibontakozott az a narratíva, hogy “az utolsó pillanatban” vagyunk. Igazából a zöldügyekért elkötelezett szervezetek már legalább 20 éve kongatják a vészharangot, de a vízionált világvége egyre konkrétabbá válik, amihez most már eléggé közismert számokat lehet csatolni. A cél, ugyebár, a “másfél fokos” szinten tartása a globális felmelegedésnek, mert 2 fok környékén már meglehetősen radikális időjárási jelenségekre, katasztrófákra, illetve a jelenlegi élővilág felgyorsuló pusztulására kell számítani, hiszen a változás gyorsaságával a növényfajok “költözése” nem tudja tartani a lépést.

Ez a kétfokos felmelegedés viszont szinte biztosan be fog következni már akkor is, ha holnap varázsütésre megszűnik minden emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás, a klímarendszer masszív, lassan mozduló jellege miatt.

És hát holnap nem fog megszűnni minden kibocsátás, se az erdőirtás, se a környezetpusztítás egyéb olyan megnyilvánulási formái, amelyek direkt és áttételes módokon növelik a bolygó átlagos hőmérsékletét. Ezt az aktuális klímacélok 2050-re kívánják elérni (“net zero”, azaz nettó nulla kibocsátás világszerte). Ez kevesebb, mint 30 év múlva van, szóval van még bőven teendő.

Milyen hatása van mindennek egy informatikai cég működésére?

Egyrészt a Z generációsoknak most már az egyértelmű többsége számára fontos a fenntarthatóság, olyan értelemben, hogy befolyásolja a vásárlási döntéseit, és hajlandóak többet fizetni az olyan termékekért, amelyek egy kicsit kevésbé járulnak hozzá azokhoz a folyamatokhoz, amelyek porviharok, tűzhurrikánok és iparilag készült élelmiszerek által jellemezhető jövőkép felé terelik a világot.

A Z generációsok első hulláma most lép ki az iskolapadból, vagy már dolgozik, hiszen az egyetemi diploma presztízse sokkal kisebb a szemükben, mint az elődeik idejében. Egyébként nem érdemes azt gondolni, hogy ezek az értékválasztások megállnak a huszonévesek körében, a jelenség tovább gyűrűzik a harmincas-negyvenes ipszilonok és a “zoomerek” nagyszülei, az X generációsok körében is.

Ezt azt jelenti, hogy a fogyasztás, a marketing, a munkaerőpiac számára ez egy jelentős trend, ami most már elég régóta a köztudatban van, de az elmúlt 3-4 évben földcsuszamlásszerűen tematizálta a közbeszédet, és domináns témakörré erősödött.

Régebben egy céget akkor tartottak sikeresnek, ha a róla kialakult összkép alapján “cool” volt, ma már viszont megmérettetnek a vállalatok ebben a zöld kérdésben is. Nemcsak a termékek és szolgáltatások fogyasztása terén fontos ez, hanem a legjobb kollégák begyűjtésében is. A fenntarthatóság, szinte egyik pillanatról a másikra, a recruiting egyik legfontosabb szempontjává vált.

A “probléma” ezzel az, hogy viszonylag könnyen ellenőrizhető egy cég hitelessége. Nem elég a szó, tettek kellenek, a vállalat erőfeszítéseit tudnia kell számokkal alátámasztani. Az elmúlt húsz évben annyira elterjedté vált a “zöldre festés” és az üres lózungok, hogy ezzel ma már nem lehet labdába rúgni, a nagyközönség egyre inkább átlát rajta.

Íme néhány példa arra, hogy milyen aktivitások, tevékenységek segíthetik a cégeket hitelesen és egyben jól kommunikálhatóan megjeleníteni a hétköznapi működésben is a fenntarthatóság melletti elkötelezettséget.

Offsetting

A “carbon offsetting” rögtön egy meglehetősen ellentmondásos, kissé botrányos fogalom. A lényege, hogy a cégek a saját tevékenységükhöz kapcsolódó emissziót ellensúlyozni próbálják. Vagyis direktben pénzt költenek valamire, ami megköti a szenet, nem pedig eregeti. Ennek legegyszerűbb és legismertebb módja a faültetés.

Most már szinte minden magát zöldnek láttatni akaró vállalat akcióiban találkozhatunk olyan kampánnyal, hogy “vedd meg ezt, és ültetünk egy fát”.  Ez egy szép ígéret amúgy, de nem sokat ér, ha nem ellenőrizhető (hol? milyen fát?), másrészt a természetben sem lesz minden csemetéből fa, a fákat gondozni is kell. Ha faültetésben gondolkodunk, érdemes az egész folyamatot transzparensen bemutatni és ténylegesen végiggondolni, hogy mi garantálja, hogy ebből a projektből 10 év múlva tényleg egy szép, egészséges fa lesz.

Magyarországon ebben segíthet a cégeknek a MyForest, nekünk is előkészítés alatt van egy projektünk velük: ebben az a különösen jó, hogy csapatépítő akció keretében a cég alkalmazottai mehetnek ki a terepre és szakértői segítséggel ültethetik el a fákat. Jó élmény lehet évekkel később visszamenni a régi és új kollégákkal a kicsi ligetbe, amit a cég “teremtett”.

Az offsetting az egész “zöldítés”, a cég működésének fenntarthatóbbá tételének egyfajta szinonimája is. Akkor csináljuk jól, ha nem egy külön projektként kezeljük, hanem átfogóan az üzleti alapműködés részévé tesszük (Erre itt van néhány külföldi jó gyakorlat).

Energetika és víz

Minden cégnek van energiafelhasználása. IT cégként a számítógépek nemcsak egyszerűen infrastruktúrát jelentenek, hanem maga az értékteremtés is ezeken zajlik. Mit tehetünk azért, hogy az energiafelhasználásunk “zöld” legyen?

A cégek nagy része nem sokat, mivel bérli az irodát. Annyit tehetünk, hogy fenntarthatósági szempontok alapján választunk főbérlőt, illetve minél jobb energetikai és fenntarthatósági minősítésű irodaházba költözünk.

A legjobb az lenne, ha emissziómentesen előállított áramot használnánk, vagyis nap-, szél- esetleg vízenergia felhasználásával.

A legtisztább energia az, amit el sem fogyasztunk, úgyhogy érdemes alaposan átfésülni, hogy milyen takarékossági intézkedéseket tudunk foganatosítani. A géppark takarékos üzemeltetésére többféle megoldás van, éljünk ezekkel, és említsük meg a kommunikációban.

Az esővíz és szürkevíz felhasználása is fontos és jól kommunikálható szempont most, hogy Magyarországon hivatalosan is megjelent az első félsivatag.

Helyi élelmiszer

Fontos téma az élelmiszerek kérdése, sok törekvés van arra, hogy lehetőleg 30, 50 vagy 100 kilométeren belülről érkező élelmiszert fogyasszunk, mert ez komplex módon segít (kevesebb utaztatás, kevesebb energia, az ipari nagyfarmok helyett a kistermelők tájba illeszkedő módon tudnak gazdálkodni, stb).

Nem mellesleg a helyi élelmiszer általában kistermelői, ami ellenőrizhető, jellemzően magasabb minőséget jelent, jobb beltartalmat, finomabb ízeket (és magasabb árat).

A cégeknél ma még nem nagyon jellemző, hogy rendszerszinten megszerveznék a munkatársak étkezését – mindenki rendel, amit akar, vagy kimegy egy közeli étterembe ebédidőben. Nem is nagyon van még olyan kiépült szolgáltatás, ami helyi, fenntarthatóan termelt ételeket szállítana ki cégek számára. Ha viszont van bármilyen hatásunk erre (például saját konyha, menza), akkor érdemes megvizsgálni az olyan lehetőségeket, mint például a zsámboki biokertből származó zöldségek teherbiciklivel házhozszállító Cargonomia, vagy az ilyen termékeket központilag értékesítő Szatyorbolt.

Öko termékek

Tollak, nyomtatópapír, szappan. Sokféle termék létezik, amiből változatos mértékben fenntarthatóbb verziót lehet vásárolni. És bár ezek a tárgyak a szürke hétköznapok részei, pont ez az, ami miatt a leggyakrabban találkozunk velük. Érdemes lehet belerakni a kutatómunkába az extra erőfeszítést és a némileg magasabb költséget elviselni, ha ezzel demonstrálni lehet a fenntarthatóbb működést a gyakorlatban is.

Szelektív gyűjtés

Természetesen eléggé alap már az, hogy az irodákban legyen szelektív gyűjtő, kérdés, mennyire veszi a cég komolyan ezt, odafigyelünk -e az elemek, gyógyszerek, egyéb veszélyes hulladékok megfelelő elkülönítésére. Ha ez még nincs igazán kitalálva, vannak olyan szolgáltatók, amik erre specializálták magukat.

A szelektív gyűjtésnek van azonban még egy ága, ami abszolút innovatív, de egyelőre nem annyira trendi, szóval most még nagyot lehet vele szakítani kommunikációs téren: a komposztálás.

Az irodai komposztálástól mindenki fél, mert azt hiszik, hogy büdös, de ez konkrétan nem igaz, vagy legalábbis nem vészes a dolog. Nagy lenne pedig a lehetőség benne, ugyanis ha belegondolunk, a “kommunális”, azaz normál kukának a tartalma egy irodában kizárólag ételmaradékot, illetve koszos csomagolást jelent – minden más hulladék szelektálható lenne. A profik akár lebontó baktériumokkal felturbózott beltéri komposztálókat is használhatnak.

Informatikai területen azonban a legönazonosabb dolog az, ha a géppark fenntarthatóságára fókuszálunk, vagyis végiggondoljuk a hardvereink teljes életciklusát. Sokat erősödött a használtpiac, a “refurbishing”-re specializált kereskedők is, tehát a cégnél már nem használt gépeken akár túl is lehet adni, vagy el lehet adományozni őket olyan szervezetek számára, amelyeknél még évekig jó szolgálatot tehetnek.

Közlekedés

Ha van céges autó, miért ne lehetne “céges elektromos roller”?

A munkatársak mobilitásának támogatásában nagy tere nyílhat a fenntarthatóságnak, egyrészt a tömegközlekedés támogatásával. A “Bringázz a munkába!” programokban való részvétel egy egészséges mozgásformát is promótál a zéró emissziós közlekedés mellett is.

Home Office?

Persze nyilván az a legfenntarthatóbb iroda, amelyik nem is létezik… vagy legalábbis “csökkentett módban” üzemel.

Ha jellemző a távmunka a cégnél, akkor a fent vázolt elveket “kiszervezve” érvényesítsük azokat úgy, hogy a távolban végzett munka fenntarthatóságát segítjük valamilyen tetszőleges támogatási mixben.

CSR és Pro Bono

Az alapműködés mellett a cég mellékprojektjeiben hangsúlyosan érvényesíteni érdemes a fenntarthatósági elveket, minél jobban “rákötve” a cég fő profiljára azokat.

Mint említettük, IT cégként fontos szempont a hardverek selejtezésének módja, a hulladék általános kezelése, a CSR terén jó opció lehet a MyForest, de a környezetvédelembe beletartozik a cég konkrét városi környezetének védelme is: ezért szemétszedő akciókat is végrehajtottunk már, több alkalommal.

A CSR projektek lehetőséget adnak arra, hogy a csapat “együtt mozdulva” valami teljesen újszerű és a hétköznapoktól távol eső formában tegyen valamit fenntarthatósági ügyekért. Ezek építik a csapatot, fejlesztik a munkáltatói márkát. De ne essünk abba a hibába, hogy ezekkel az akciókkal lezártnak tekintjük a “zöldülést”, mert ennek a témakörnek a jelentősége egyre nagyobb és nagyobb lesz a továbbiakban is.

Reméljük, tudtunk pár inspiráló ötletet adni. Nálatok hogyan áll a fenntarthatósággal a cég? Munkavállalóként mit vársz el a munkaadótól ezen a területen? Kíváncsian várjuk kommentjeiteket!