Mi fán terem a digitális nomád?

A távmunka terjedését hirtelen fellendítette a karantén. A vírushelyzet miatt nagyon sokan kipróbálták, olyanok is, akik maguktól talán sosem tették volna. Egy ilyen radikális váltás egyik napról a másikra nem lehet zökkenőmentes, de összességében és nagy átlagban azért a nagy társadalmi kísérlet sikeres volt: a munkavállalók is többnyire inkább szerették, és a cégek jó része is átvészelte a szituációt a versenyképesség megroppanása nélkül. Sőt, bizonyos cégeknél kifejezetten jól sült el, és összességében hatékonyabbak lettek. Ez egy olyan tapasztalat volt, ami a későbbiekben is nagy hasznára válik a szervezetnek.

A nomádok már a spájzban vannak

A távmunkának az igazi úttörőit viszont nem a cégvilágban kell keresni. Akik először felismerték, hogy a szellemi munkát helyfüggetlenül el lehet végezni, azok a független szakértők, a vállalkozók, vagyis a freelancerek voltak. Megjelent közöttük egy új embertípus, azok, akik a helyfüggetlen munkavégzéssel életvitelszerűen azonosulni tudtak és kedvük szerint kezdték váltogatni tartózkodási helyüket, akár folyamatos utazás közben is megtanultak versenyképesen teljesíteni. A sajtó őket kezdte úgy emlegetni: digitális nomádok.

A távmunka kultúrájának terjedésével ez az életforma már az alkalmazottak számára is reális lehet minden olyan cégnél, ahol a “100% home office” elérhető, mint opció. A “home” ugyanis, végülis, bárhol lehet – ebbe a cég már igazán nem szólhat bele. Az időzónák miatt azért lehetnek problémák, de egyébként teljesen mindegy, hogy helyileg éppen hol vagyunk.

Nyaralsz vagy dolgozol? Vagy mindkettő?!

De mi értelme úgy utazni, hogy közben “dolgozni kell”? Hogyan lehet olyan tevékenységeket összeegyeztetni a munkával, amelyeket szokás szerint a “szabadság” idején szoktunk végezni?

A vállalkozók életében a teljes felelősség, a magukra utaltság sokak számára hátrányként értelmezett dolog, de együtt jár vele a szabad időbeosztás előnye is. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a vállalkozó még az alkalmazottnál is többet dolgozik, hiszen csak magáért hajt, másrészt szüksége van egy védőháló megteremtésére is – illetve a vállalkozás bizonyos szakaszaiban extra energiákat kell mozgósítani, különösen az elején. A modern kor szabadúszó vállalkozói viszont sokszor olyan tevékenységet végeznek számlásan, amit egyébként végezhetnének alkalmazottként is. Az IDBC contractorai között is vannak alkalmazottak és szabadúszók is, az utóbbiak életformáját alaposabban megismerheted ebből a blogposztból.

A különbség csak annyi, hogy egy helyett több ügyfélnek, állandóság helyett projekt alapon történik az együttműködés. A szabadúszást nem feltétlenül kell úgy “felépíteni”, mint egy céget, csak az első néhány ügyfél megszerzéséig kell eljutni az elinduláshoz.

Ennek köszönhetően viszonylag gyorsan, hónapok alatt ki tud alakulni a freelancer életformája és napirendje, amin aztán szabadon tud kalibrálni.  Ha kevesebb idő alatt is meg tudja keresni azt a pénzt, amivel elégedett tud lenni, akkor dönthet úgy is, hogy a pénz hajtása helyett a felszabaduló időben inkább elmegy kirándulni, kifekszik a partra vagy elmegy múzeumba.

A független szakértők, digitális nomádok természetesen vegyes társaságot képeznek. Nem kizárólag a hátizsákos világutazok világa ez! Van, aki viszonylag sok időt, az év egy nagyobb részét (pl. a telet) tölti egy olyan helyen, ahol szimpatikusabb neki a klíma. Mások egyszerűen a Balaton-felvidéket vagy az erdőt választják otthonul, és a nagyvárosokban, ahol felnőttek vagy tanultak, már csak látogatóban fordulnak meg.

Amikor a mérleg kulcsa a te kezedben van

A munka és az élet egyensúlyának szabad meghatározása ebben az életformában a legnagyobb érték, és ez sokak számára lehet vonzó: vegyük szemügyre például a vállalkozó anyukák, a “mompreneurök” példáját! Általános jelenség a munkaerőpiacon, hogy a GYES után az anyukák egy része nem tér vissza az állásába, hanem belevág valami másba, amibe esetleg régóta szeretett volna. Ez a “valami” sok esetben vállalkozás, és ha helyfüggetlenül végezhető, akkor a fiatal édesanya szabadabban tud tervezni a családdal töltött idő terén is, könnyebben egyeztetheti össze a karrier, család, önmegvalósítás részelemeit az életében.

Ezzel a szabadsággal viszont tudni kell élni. Ha egyedül dolgozol, akkor azt is meg kell tanulni, hogy hogyan kell főnöknek lenni: saját magad főnökének. Ha nincs külső kényszer, akkor is tudni kell tervszerűen teljesíteni, és a váratlan helyzetekre reagálni. A független vállalkozó egyben egy CEO is, az egyszemélyes “vállalat” élén.

A vállalkozók jellemzően napirendet és heti ritmust állítanak fel, ami nem feltétlenül hasonlít a “9-5” modellre. Ha egyedül dolgozol, nem kell máshoz alkalmazkodni, és ezzel időt lehet nyerni – nem zavar senki, tudsz fókuszálni. (ha hagynak a gyerekek… a home office és digitális nomád környezetben természetesen külön energiát kell teremteni a megfelelő munkakörülmények megteremtésére és fenntartására is)

Coworking és coliving – most akkor mégsem olyan jó egyedül?

A digitális nomádok és freelancerek egy idő után egy kicsit visszakanyarodnak az irodai környezethez – de nem teljesen szokásos módon. A coworking terek Budapesten is nagy számban vannak jelen és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek – ilyen például a Kaptár, az Impact Hub, vagy az IDBC podcastfelvételeinek is otthont adó HUB55. A független szakemberek ugyanis nem feltétlenül barlangi remeték és magányos farkasok – a hasonló emberek társaságát sokan érzelmi, pszichológiai okokból is fontosnak érzik. Nem kell azonos projekteken dolgozni ahhoz, hogy a teakonyhában beszélgetve ismerős helyzeteket élhessünk át, tanácsot kérjünk és adjunk, illetve spontán kössünk üzletileg is hasznos ismeretségeket.

Ráadásul, mivel egyre több cégben van részleges vagy teljes távmunka, a céges csapatok sokszor az úgynevezett hibrid irodákban bérelhetnek helyiséget, tárgyalót, egyetlen napra vagy csak pár órára, ha a munka éppen azt követeli meg. Az ilyen hibrid irodák coworking térrel is rendelkeznek, és így spontán tudnak megismerkedni egymással a cég képviselői és a freelancerek, amikből gyümölcsöző együttműködések alakulhatnak ki projektszinten.

A coworking következő lépcsőfoka a coliving, ami igazából csak annyit jelent, hogy a coworking tér szálláshellyel is ki van egészítve, hogy komplexen ki tudja szolgálni az átutazó nomádokat a városban, vagy pedig exkluzív, akár természetközeli helyszíneken tudjon coworkölni. Így vannak olyan coliving helyek, ahol úgy lehet megfelelő körülmények között dolgozni, hogy a munkát letéve lehet menni szörfözni, hegyi bringázni vagy bármilyen tipikus kikapcsolódási formát élvezni.

Ügyfélszerzés és üzletfejlesztés – áthidalni a bizonytalanságot

A szabad életben sokan hátránynak gondolják azt az állandó nyomást, hogy a független szakértőnek folyton küzdenie kell az ügyfelek megtartásáért, és újabbak szerzéséért. Valójában a szakmai ranglétra ugyanúgy megvan itt is, mint a hagyományos karrierben, és a két életmód között szabad az átjárás. Egy jó szakembert továbbajánlanak másoknak, és nagyon hamar el kell sajátítani a nemet mondás képességét is – a motiváció megőrzésének legjobb módja az, ha a projektek személyesen is izgalomban tartanak, ha azonosulni tudunk velük. Mivel a vállalkozónak önmaga a főnöke, ezért sokkal nehezebb átrágnia magát az olyan munkákon, amik nem lelkesítik – ezzel önkéntelenül is romlik a teljesítménye. A független szakértőknek ezért is fontos, hogy legyen saját marketingjük, amiben a saját munkájuk során létrehozott értékeket ingyenesen átadják a közönségüknek – ezzel demonstrálva a tudásukat és eredményeiket. Az egyik különösen nehéz egyensúlyozási kihívás éppen az, hogy a vállalkozó megtalálja a megfelelő arányt a saját márkájának fejlesztése és az ügyfeleknek végzett projektjellegű munka között. Egy korábbi példával élve, a független szakértőnek teljes saját “C-Level”-re van szüksége: nemcsak önmaga CEO-ja, de saját magának sales és marketingese is, és nem árt ha tudatosan figyel a HR-re is, különben igen gyorsan kiégeti magát…

Erről az életmódról tehát lényegében azt lehet elmondani, hogy szabad, és ebben minden benne van – minden nehézség és minden öröm, ami ezzel jár. Ugyanakkor a technológia fejlődése miatt egyértelműen látszanak azok a munkaerőpiaci tendenciák, amelyek arra utalnak, hogy digitális nomádok igazából a munka jövőjének élharcosai, és fontos “laboratóriumi” önkísérletezésükből a munka egész világában fontos tapasztalatokat lehet levonni. Érdemes arra készülni, hogy egyre nagyobb felelősséget vállalunk mindannyian az időnk alakításáért.

Ha érdekel a téma és jobban megismernéd a freelancerek életformáját, jó hírünk van: a Fel vagy véve! podcast következő epizódjában éppen erről lesz szó!