Vissza
Ezek a legkeresettebb IT szakmák 2025-ben
2025. április 11.
Olvasási idő: 16 perc
2025 elején határozott fordulat bontakozik ki az IT munkaerőpiacon. A tavalyi visszafogott időszak után újra felpezsdülni látszik a kereslet, és soha nem látott lehetőségek nyílnak bizonyos technológiai területeken.
“A 2024-es év kicsit stagnáló volt, de most 2025 elején abszolút látszik, hogy ismét egy fellendülő fázisba értünk el” – fogalmazott Éles Zsófia (Head of Experts and Developers Business Unit) a Fel vagy véve! podcast 61. adásában, amely a 2025-ös IT munkaerőpiaci trendeket veszi górcső alá. De mi áll ennek a változásnak a hátterében?
A járvány utáni időszakban a vállalatok már nem halogathatják tovább a régóta tervezett digitális transzformációs projektjeiket: a rendszerek modernizálása, a felhőbe költözés és az adatvezérelt működés bevezetése többé nem opcionális – egyre inkább ezek válnak a versenyképesség alapfeltételeivé.
Ebben a cikkben három olyan technológiai területet mutatunk be részletesen, amelyek nemcsak idén, de várhatóan az elkövetkezendő években is meghatározóak lesznek. Megvizsgáljuk, hogy mik a keresletnövekedés okai, milyen készségekre van szükség, és miért érdemes ezekbe az irányokba specializálódni – akár szakemberként keresed a következő karrierlépést, akár cégvezetőként próbálod megérteni, milyen technológiai befektetésekre lesz szükség a jövőben.
1. Cloud technológiák: a jövő alapköve?
A felhőalapú szolgáltatások gyökeresen átalakították a vállalati világot – ami korábban technológiai kérdés volt, ma már sokkal inkább vált stratégiai döntéssé. A hazai piacon is látványos változásoknak lehetünk szemtanúi: nagybankok, kereskedelmi láncok, biztosítók sorra jelentik be felhőmigrációs projektjeiket, s ez az ütem egyre csak gyorsul. A lendületet a nemzetközi felhőóriások terjeszkedése is jelzi: a Microsoft európai adatközpontjai és az AWS nemrég nyitott budapesti irodája egyértelműen mutatja, hogy hazánk is felkerült a cloud-világtérképre.
(forrás: Synergy Research Group, Statista)
A globális cloud piacon jelenleg három nagy szereplő uralja a mezőnyt, mindegyik sajátos előnyökkel. Az AWS korai piacra lépésének köszönheti vezető szerepét, és ma már több mint 200 különböző szolgáltatást kínál — a széles portfólió azonban néha a mélység rovására megy. A Microsoft Azure erejét elsősorban a vállalati környezetben mutatja meg, ahol a meglévő Microsoft-ökoszisztémával való integráció (Office 365, Teams) és az erős hibrid felhő megoldások (Azure Arc, Azure Stack) biztosítanak jelentős versenyelőnyt. A Google Cloud az adatelemzési és mesterséges intelligencia képességeivel hódít, különösen az AI forradalom berobbanása óta – egyszerűen használható, testreszabható ML/AI eszközei miatt pedig egyre több vállalat választja.
Mit jelent ma Cloud Expert-nek lenni?
A kompetenciák listája évről évre bővül. Az architektúratervezés továbbra is alapvető – ez határozza meg, hogyan épül fel és működik együtt a teljes felhőkörnyezet. És ne gondoljuk, hogy ez pusztán technikai kérdés – a jó architektúra üzleti előnyöket és költségmegtakarítást is eredményez. A biztonsági ismeretek szintén elengedhetetlenek, hiszen a felhőben tárolt adatok mennyisége és értéke folyamatosan növekszik, így a védelmi mechanizmusok tervezése kritikus feladat.
A technikai tudás önmagában ma már azonban kevés – a modern felhőszakértőknek komplex szemléletmódra is szükségük van. Ennek megfelelően a DevOps készségek alapvető elvárássá váltak körükben. A szemlélet, amely a fejlesztés (Dev) és az üzemeltetés (Ops) összeolvadását jelenti, tökéletesen illeszkedik a cloud rendszerek dinamikus természetéhez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a DevOps megközelítéssel a felhőalapú rendszerek gyorsabban frissíthetők, a változtatások biztonságosabban vezethetők be, és az infrastruktúra rugalmasabban követheti az üzleti igényeket. Mindebben kulcsszerepet játszik az automatizáció, amely a DevOps és a cloud találkozásának leghatékonyabb eszköze: az automatizált infrastruktúra megoldások révén ugyanis teljes cloud környezeteket hozhatunk létre és kezelhetünk programozható módon, konzisztensen.
Üzleti előnyök: miért éri meg a cloud a vállalatoknak?
Vállalati perspektívából a felhő három fő értéket kínál: költséghatékonyságot, rugalmasságot és agilitást. A költségcsökkentés nem csupán marketingszöveg, a nagy kezdeti beruházások helyett a vállalatok tervezhető havi kiadásokkal számolhatnak, és csak azért fizetnek, amit ténylegesen használnak. A rugalmasság lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a változó üzleti igényekhez, míg az agilitás révén a vállalatok gyorsabban vihetnek új megoldásokat a piacra.
Karrierlehetőségek a cloudban
IT szakemberként tehát mindenképpen érdemes lehet megfontolni a cloud specializációt. A munkaerőpiacon a cloud-szakértők iránti kereslet folyamatosan növekszik, ami az előrejelzések szerint hosszú távon sem áll meg. A magasabb fizetések mellett fontos szempont lehet a nemzetközi karrierlehetőségek bővülése is – a cloud-technológiák ismerete ugyanis univerzális érték, ami távmunkára vagy akár külföldi pozíciókra is kapukat nyithat.
2. Data: a vállalatok “rejtett” kincse
Az adatközpontú stratégia előretörése
Képzeljük el egy pillanatra, hogy minden egyes vállalati tranzakció, ügyfélinterakció és belső folyamat láthatatlan nyomokat hagy – ez maga az adat. Korábban ez a nyomhalmaz többnyire kihasználatlan maradt, ma azonban a nagyvállalatok valóságos “aranybányaként” tekintenek rá. Ahogyan Éles Zsófia, az IDBC ‘Experts and Developers’ üzletágának vezetője említette a Fel vagy véve! 61. adásában: “Most van igazán nagy trend abban, amikor a nagyvállalatok is nagy büdzséket, programokat, transzformációkat szentelnek annak, hogy hogyan bánnak a vállalaton belüli adattal.”
De miért éppen most? Az elmúlt évtizedben a technológia fejlődése elérte azt a pontot, amikor az adatok tárolása és feldolgozása már nem jelent korlátot. Például egy közepes méretű kiskereskedelmi cég ma már könnyedén kezelheti akár több millió vásárlás részletes adatait is, amely korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ezzel párhuzamosan az elemzési módszerek is kifinomultabbá váltak: míg régen az Excel táblák és alapvető grafikonok jelentették a csúcsot, ma már prediktív modellek jelzik előre az ügyfélviselkedést akár 80-90%-os pontossággal.
Miért fektetnek a cégek az adatba?
Az adatstratégia már nem IT-kérdés, hanem üzleti prioritás. A McKinsey felmérése szerint azok a vállalatok, amelyek élen járnak az adatok hasznosításában, jelentősen magasabb termelékenységet és nyereségességet mutatnak versenytársaiknál. Gondoljunk csak a pénzügyi szektorra, ahol a bankok nem véletlenül fektetnek hatalmas összegeket adatelemzési képességeik fejlesztésébe: a tranzakciós adatok elemzésével pontosabb kockázatértékelést végezhetnek, személyre szabott ajánlatokat kínálhatnak, és akár a csalásokat is hamarabb észlelhetik – ezek mind olyan előnyök, amelyek közvetlen üzleti értéket teremtenek.
A három pillér
Az adatterület szakmai szempontból három fő pillérre épül, amelyek mindegyike izgalmas karrierlehetőségeket kínál. Az infrastruktúra szintjén az adatmérnökök olyan rendszereket építenek, amelyek képesek petabyte-nyi adatot kezelni valós időben – munkájuk nélkül megbénulnának a modern vállalatok. Az adatelemzők könnyen értelmezhető betekintéseket nyújtanak a vezetőknek: kimutatják például, hogy mely termékek iránt nő a kereslet bizonyos időszakokban, vagy melyek azok az értékesítési csatornák, amelyek a legjobb megtérülést hozzák. Az adattudósok pedig olyan összefüggéseket tárnak fel, amelyeket szabad szemmel senki sem venne észre. Egy biztosítótársaságoknál dolgozó adattudósok például olyan kockázati modelleket építenek, amelyek akár 300 különböző változót is figyelembe vesznek egyetlen ügyféladat értékelésekor – ilyen komplexitást emberi elemző talán soha nem tudna átlátni.
Miért érdemes Data Expertté válni?
A szakemberek piacán ez nem egyszerűen divatos, hanem az egyik legkeresettebb terület: az amerikai CIO.com – a technológiai vezetők számára globálisan meghatározó, díjnyertes szakmai portál – 2025-ös előrejelzése szerint a Data Engineer pozíció vezeti a legmagasabb fizetést kínáló tech munkakörök listáját Amerikában, jelentősen megelőzve még a senior szoftvermérnöki pozíciókat is.
(Az adatok forrása: CIO.com)
- 25. percentilis: új az adott szerepkörben, még elsajátítja a releváns készségeket
- 50. percentilis: átlagos tapasztalattal rendelkezik, a legtöbb szükséges készséggel rendelkezik
- 75. percentilis: átlag feletti tapasztalattal rendelkezik, minden szükséges készséggel rendelkezik
A globális trend várhatóan Magyarországon is érezteti hatását a következő években. Ami viszont a még növekvő javadalmazásnál is fontosabb: ez a szaktudás “időtálló” – míg sok technológia elavul, az adatok értelmezésének képessége folyamatosan felértékelődik, hiszen az adatvagyon csak növekszik, és az ebből kinyerhető üzleti érték határa szinte végtelen.
3. Full-stack fejlesztés: A digitális világ sokoldalú szakemberei
A jelenlegi IT-piacon egyre értékesebbé válnak azok a szakemberek, akik nem csupán egy szűk technológiai területen mozognak otthonosan, hanem átlátják a teljes fejlesztési folyamatot. A full-stack fejlesztők pontosan ezt a széleskörű tudást képviselik: képesek frontend és backend oldalon egyaránt dolgozni, értik az adatbázisokat, és otthonosan mozognak a deployment folyamatokban is. Az efféle sokoldalúság különösen felértékelődött a microservice architektúrák térhódításával, ahol a különböző szolgáltatásoknak zökkenőmentesen kell együttműködniük, miközben önállóan fejleszthetők és skálázhatók maradnak.
Milyen egy full-stack fejlesztő?
A full-stack fejlesztők szakmai profilja rendkívül sokszínű – talán a svájci bicska a legjobb hasonlat: nem specializálódnak egyetlen területre, hanem a fejlesztési folyamat szinte bármely pontján képesek értéket teremteni. Ez természetesen azért nem azt jelenti, hogy minden technológiát a legmélyebb szinten ismernek, sokkal inkább azt, hogy értik a különböző rendszerelemek közötti összefüggéseket. A frontend és backend közötti híd szerepét töltik be, átlátják az adatmodellek és felhasználói felületek kapcsolatát, és olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyek a teljes rendszert figyelembe veszik, nem csak annak egy szeletét. Az ilyen, holisztikus látásmód különösen értékessé teszi őket kisebb csapatokban, ahol nincs lehetőség specialisták hadát alkalmazni, vagy olyan projekteknél, ahol a gyors prototípus-készítés a kulcs. Nem elfelejtendő persze, hogy a technológiai szakértelem mellett legalább olyan fontos a kommunikációs készség – a full-stack fejlesztők gyakran töltik be a fordító szerepét az üzleti és technikai csapatok között, hiszen értik mindkét világ nyelvét és prioritásait.
Piaci előnyök
A vállalatok számára a full-stack fejlesztők alkalmazása pragmatikus előnyökkel jár. A kisebb csapatok hatékonyabban működhetnek, hiszen egy szakember több területet is le tud fedni. A kommunikációs akadályok csökkennek, mivel nincs szükség állandó egyeztetésre különböző specializációjú fejlesztők között. Az agilis fejlesztési módszertanokat követő cégeknél ez még nagyobb értéket jelent, ahol a gyors iterációk és a rugalmas alkalmazkodás az alapvető elvárás. A B2B szektorban tevékenykedő vállalatok számára a full-stack fejlesztők jelenthetik a kulcsot a gyorsabb piacra jutáshoz és a komplexebb rendszerintegrációs kihívások megoldásához.
Hogyan építhető fel egy sikeres full-stack karrier?
A legtöbb szakember vagy a frontend, vagy a backend irányából indul, majd fokozatosan terjeszti ki tudását a másik terület felé. A siker kulcsa nem feltétlenül a technológiák enciklopédikus ismerete – sokkal inkább a rendszerszemlélet és a problémamegoldó képesség. Egy jó full-stack fejlesztő nem attól értékes, hogy minden létező framework-öt ismer, hanem attól, hogy képes átlátni, hogyan illeszkednek egymáshoz a különböző komponensek. Fontos megemlíteni, hogy a folyamatos tanulás ebben a szerepkörben szinte alapkövetelmény: a technológiai trendek olyan ütemben változnak, hogy aki nem képezi magát, hamar partvonalra kerülhet. A befektetett energia azonban kifizetődő – a hazai IT piacon a full-stack fejlesztők jövedelme érezhetően növekszik a specializált társakéhoz képest, különösen a több éves tapasztalattal rendelkezők körében.
Az AI helyzete: itthon még gyerekcipőben
“Nemzetközi szinten előrébb tartanak, mint Magyarországon” – jegyzi meg Éles Zsófia, amikor az AI hazai térnyerésére terőlődött a szó a Fel vagy Véve! podcast adásában. A mesterséges intelligencia területe különleges helyzetben van a hazai IT piacon: miközben a globális technológiai óriások már rutinszerűen építik be az AI megoldásokat termékeikbe, a magyar vállalati szféra még óvatosabban közelít a témához.
Részben érthető is mindez, hiszen az új technológiák bevezetése komoly megfontolást igényel, különösen olyan új területeken, mint a gépi tanulás és a generatív AI. A vállalatok számára nemcsak technikai, hanem biztonsági és szervezeti kihívást is jelent az AI integrálása a meglévő rendszerekbe. A nagyobb cégeknél pedig különösen fontos az IT biztonsági szempontok figyelembevétele, hiszen a mesterséges intelligencia rendszerek egyedi kockázatokat hordoznak – kezdve a betanításnál használt adatok érzékenységétől a modell-output kiszámíthatatlanságáig.
Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy érdemes lenne figyelmen kívül hagyni az AI-ban rejlő lehetőségeket. A nemzetközi trendek egyértelműen mutatják, hogy a mesterséges intelligencia alapú megoldások egyre inkább beszivárognak a mindennapi üzleti folyamatokba – legyen szó akár ügyfélszolgálatról, adatelemzésről, vagy terméktervezésről. A fejlődés üteme exponenciális, így aki most kezd ismerkedni a területtel, az a jövőben versenyelőnyre tehet szert, még akkor is, ha jelenleg a technológia hazánkban “gyermekcipőben jár” a full-stack, cloud és más érettebb IT területekhez képest.
A szabadúszó szakemberek kora?
A bemutatott területek mellett fontos kiemelni az IT contracting látványos térnyerését is. A rugalmas foglalkoztatási forma 2025-ben minden korábbinál nagyobb lendületet kapott – különösen azokon a területeken, ahol a ritka és keresett szaktudás gyakran csak így érhető el a vállalatok számára. A covid utáni időszakban jelentősen megnőtt az ilyen típusú munkavégzés népszerűsége mind a szakemberek, mind a vállalatok körében, ami nem véletlen: a szakemberek oldaláról vonzó a magasabb óradíj és a változatos projektek lehetősége, míg a cégek a speciális tudást projektalapon, hosszú távú elköteleződés nélkül szerezhetik meg.
A piac új irányvonalai
2025 elején jól láthatók az IT munkaerőpiac pozitív változásai. A tavalyi év visszafogottságát fokozatosan felváltja egy dinamikusabb, lehetőségekben gazdagabb időszak. A vállalatok innovációs kedve visszatérni látszik, ami a technológiai befektetések növekedésében is megmutatkozik. A mesterséges intelligencia Magyarországon még fejlődési szakaszban van, de a nemzetközi trendeket követve egyre jelentősebb szerepet kap majd a hazai színtéren is. Összességében tehát elmondható, hogy egy ígéretes év előtt állunk, ahol mind a szakemberek, mind a vállalatok számára új lehetőségek nyílhatnak.
Az IT munkaerőpiac 2025-ös helyzetéről bővebben a Fel vagy véve! podcast 61. adásában hallhatsz, ahol Éles Zsófia és Illés József részletesen elemezték a jelenlegi trendeket. Érdemes követni az új részeket is, hiszen minden adásban a szakma hiteles képviselőivel járjuk körbe a munkaerőpiac aktuális kérdéseit és izgalmas újdonságait.
