Szoftvertesztelésről, szakértőkkel – webinár összefoglaló

A Szoftvertesztelési és tesztmenedzsment szakmai területről beszélgettünk Kónya Judit, Benedek Zsanett, Kiri Róbert tesztelés területi szakértőkkel és Éles Zsófia IT recruitment tanácsadóval. A beszélgetés házigazdája Illés József az IDBC ügyvezetője volt.

A webinár során sok érdekes tesztelés szakmai témát érintettünk, beszélgettünk a karrier lehetőségekről, a szektorok és cégek tesztelés területi sajátosságairól és a nézőktől érkező kérdésekre is megpróbáltunk választ adni.

Cikkünkben a legizgalmasabb gondolatokat gyűjtöttük össze Nektek.

Kikből lesznek jó tesztelők? Milyen szerepkörök vannak a tesztelésben? Melyek a legfőbb skillek a területen?

Kónya Judit
Nagyon sok tesztelési karrierút létezik, a hagyományos útvonal a gyakornoki tesztelői pozíciótól indul, ez az én saját mintám is egyben. Emellett rengeteg tesztelő valamilyen üzleti területről érkezik, nekik a tesztelési módszertant kell elsajátítaniuk. A tesztmenedzserek általában senior tesztelőkből lesznek, de sikeres tesztmenedzserek lehetnek a rendszerszervezőkből, projektmenedzserekből, és üzleti területi hátterű kollégákból is.

Skillek tekintetében a kommunikációs képességek, folyamatszemlélet, analitikus gondolkodás, sikerorientáltság, kreatív megoldáskeresés rendkívül fontosak, és a tesztmenedzsernek számára természetesen a vezetői képességek is elengedhetetlenek.

Éles Zsófia
A piacon rendkívül népszerű a tesztelés a karrierváltók körében, sok az elérhető tanfolyam, átképzés.

Örömteli, hogy a tesztelés az informatika egyik olyan területe, ahol a hölgyek is nagy létszámban képviseltetik magukat vezetői pozíciókban is (ezt beszélgetőpartnereik is reprezentálják), ez sokszínűséget hoz és a csapatokon belül nagyon jó kémiát alapozhat meg.

Mindannyian sok projektben vettetek részt, mik voltak a legérdekesebbek, mit tanultatok ezekből?

Kiri Róbert
A legérdekesebb ebben a munkabán talán az, hogy milyen sokféle kultúrával találkozik az ember. Emiatt azt a két projektet emelném ki, amikor először dolgoztam indiai projekttagokkal a Telekomban majd később kínai kollégákkal a Telenorban. A tapasztalataim alapján teljesen újrafogalmaztam az asszertív kommunikációról alkotott képemet a kulturális különbségek fényében. Mit mondunk el, mit nem mondunk el, hogyan „csomagoljuk a dolgokat”. A kulturális különbségek mindig rámutatnak, hogy nem csak a mi „európai” típusú kommunikációnk létezik a világon. A kínaiaknál például nagyon érdekes, hogy nemet soha nem mondanak, mert az udvariatlan, így nem mindig lehet tudni, hogy az igen, az valójában igen, vagy talán, vagy esetleg nem. Rendkívül hasznos tapasztalat, ezért ajánlom is mindenkinek, ha teheti, dolgozzon különböző kultúrákkal – ez a saját világunkról is segít sok mindent felfedezni.

Benedek Zsanett
Az biztos, hogy az utóbbi pár év egyik legnagyobb projektje az azonnali fizetés bevezetése volt, amelyen nagyon sok kolléga dolgozott és az egész szervezet számára nagy kihívást jelentett. A tesztelés és maga az élesítés is szinte zökkenőmentesen zajlott, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora fejlesztésről beszélünk. Ezen kívül kiemelném a teljesen online számlanyitási lehetőséget biztosító alkalmazásunkat és a KH+ szolgáltatást, amely a bankoláson túlmutató szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek. Mindkettőt hatalmas munkával és lelkesedéssel szállították le az érintett projektcsapatok. Fontos tapasztalatokat szereztünk ezekkel a zöldmezős beruházásokkal, mert a viszonylag függetlenül zajló fejlesztések után a tesztelési fázis hozta felszínre a mélyebb architekturális és tesztkörnyezeti függőségeket, amelyekre nem feltétlenül volt (vagy lehetett) válaszunk a tervezés során.

A tanulság az volt, hogy ha az alapok rendben vannak, akkor az ráépített dolgok is nagy valószínűség szerint megállják a helyüket.

Kónya Judit
A legnagyobb szakmai kihívásnak a kártya projektet éltem meg, melynek során mintegy 40 rendszert fejlesztettünk ahhoz, hogy a Budapest Bank át tudjon állni egy tökéletesen új kártyarendszerre. Mindezt szinte teljesen kiesésmentesen oldottuk meg, noha rendkívül nagy, 100 fős projektcsapattal dolgoztunk rajta több, mint két hosszú éven keresztül.

A legnagyobb tanulság, hogy nem lehet túlbecsülni a kommunikáció fontosságát és folyamatosságának erejét, hogy a felsővezetőket, stakeholdereket mindig tájékoztassuk és az állandó monitoringra is figyeljünk.

Milyen aktuális kihívásokat tapasztaltok az elmúlt egy-két évben a tesztelés területén, akár hazai, akár nemzetközi kitekintésben?

Kiri Róbert
Egyrészt az agilis módszertan nagyon pörgőssé tett mindent – néha talán túlságosan is sokat számít a csináljunk valamit, haladjunk – ahelyett, hogy kicsit átgondolnánk.

Az új technológiákból az automatizációt és a robotizálást emelném ki, amely főleg a nagy projekteknél lehet hasznos és hozhat be olyan lehetőségeket, és persze új problémákat, amelyek eddig nem léteztek. Például izgalmas kérdése, hogy a szoftver fejlesztéssel párhuzamosan a tesztelő robot fejlesztését is el kell-e kezdeni, mert lehet, hogy hasonló mennyiségű feladatot hordoz magában.

Kónya Judit
Rengeteg a digitális projekt, folyamatos technológiai kihívásokkal kell lépést tartani. A határidők is szűkösek és sok a párhuzamos feladat a tesztmenedzserek számára, mindemellett a fejlesztések sokkal komplexebbek, ezekhez új tesztelési technikákat kellett kialakítani.

Különböző iparágakban vannak tapasztalataitok, bank, telco, energia szektor, építőipar, melyiknek milyen iparági sajátossága van a tesztelés kapcsán? Mondanátok néhány példát?

Kiri Róbert
Az energetika világa sokkal lassabban változott az elmúlt években egy bank, vagy telekommunikációs céghez viszonyítva. A szektorban évi pár projekt van, míg mondjuk a banki szektorban akár több száz.

Ezért az energia szektorban a tesztelésre sokkal kevésbé volt szükség, nem is alakultak ki mindenhol dedikált tesztelő erőforrások és az ezzel kapcsolatos módszertanok is sokkal egyszerűbbek. Persze ez sem teljesen igaz mindenre, kivételes itt is a számlázás világa, amely itt is a legkomplexebb és mivel általában ez az SAP ISU-ra alapul, az SAP meghatároz nagyon sok eljárási rendet és lehetőséget.

A kulcs természetesen itt is az üzleti folyamatok megértésében, priorizálásában van, ezek mentén a sok szereplő érdekei már könnyebben összehangolhatóak.  Arra kell fókuszálni, ami a legfontosabb: az ügyfél kiszolgálással kapcsolatos folyamatok (ezek jogszabályban is komolyan előírt minőségi követelménnyel rendelkeznek) és ezek elektronikus csatornái; és az operatív működést biztosító megoldások, amelyek több ezer ember napi munkáját meghatározzák.

Benedek Zsanett
Az építőiparban ilyen értelemben a tesztelés nem jellemző, de a minőségbiztosítása annál inkább. Ha kicsit elvonatkoztatunk a konkrét fázisoktól, akkor az építészetben a tesztelés maga a tervezés.

Az igényeknek és a területnek legmegfelelőbb megoldást keressük tervezés közben, a tervezés előre haladtával egyre részletesebb terveket készítve iterálunk a legjobbnak ítélt változat felé.

Ez a „tesztelés” a koncepció kidolgozásától az utolsó kilincs kiválasztásáig végig kíséri a teljes folyamatot.

Fontosak e a minősítések a sikeres tesztelői munkához? Picit meséljetek a különböző megszerezhető vizsgákról és hogy mit gondoltok a hasznosságukról?

Éles Zsófia
A minősítések által megszerzett módszertani tudás nagyon fontos. Ez egy olyan elméleti tudás, amire később a gyakorlatban tudnak építkezni a tesztelők. Magyarországon a legnépszerűbb az ISTQB non-profit szervezet minősítési rendszere, amely több szinten és különböző fejlesztési módszertanokra specializáltan kínál elméleti és gyakorlati tesztelési tudást.

Ügyfeleink többsége az informatikai végzettséget és/vagy az ISTQB vizsgát elvárja, de legalábbis nagy előnyként kezeli.

Kónya Judit
Az ISTQB nálunk alapelvárás, hogy tesztelés-módszertanilag egy nyelvet beszéljünk a jelentkezővel. Olyan ismeretanyagot biztosít ez a tudás, amelyre tudunk alapozni a munka során.

A robotizációt és automatizációt sokszor említettétek, mit érdemes, illetve lehet automatizálni és mit nem?

Benedek Zsanett
Nehezen kimutatható, hogy mennyi idő/pénz megy el a manuális tesztelésre, így az automatizálásból adódó előnyöket sem könnyű számszerűsíteni. Bizonyos kulcs alkalmazások esetén annyira fontos az átfutási idő csökkentése, hogy a konkrét megtérülési mutatók nélkül is egyértelműen hasznos legalább a regressziós teszteket automatizálni.

Nem mindent lehet, illetve nem mindent érdemes automatizálni. Regressziós teszteket, smoke teszteket a lehető legnagyobb lefedettségben érdemes, mert ezeket sokszor, repetitív módon futtatjuk és jellemzően sok hasonló lépést kell végrehajtani. Akkor érdemes automatizálni teszteket, ha már túl vagyunk a tervezési fázison és nincsenek további kódmódosítások és funkcionális változások. Ha ezek még mozognak, rengeteg felesleges munkát jelent a fejlesztéssel párhuzamosan a tesztek újra írása, módosítása. Azt fontos szem előtt tartani, hogy nem a manuális tesztelés teljes kiváltása a cél, hanem a tesztelési folyamat optimalizálása, így az automata és manuális teszteknek egymás mellett, egymást kiegészítve kell léteznie.

A beszélgetésen elhangzott további érdekes szakmai tanácsokért tekintsd meg a teljes videót:

Az Öt lovas webinar sorozat következő részének témája májusban a Digitalizáció és az üzleti elemzés lesz, a pontos időpontért és további szakmai tartalmakért kövesd az IDBC Linkedin és Facebook oldalát vagy iratkozz fel hírlevelünkre.

Amennyiben bármilyen munkaerő-közvetítési vagy digitális recruitment kérdésben segítségedre lehetünk, kérlek jelezd nekünk a sales@idbc.hu címre vagy kérj ajánlatot itt.

Ha állást keresel, nézz körül az IDBC karrier portálján vagy küldj egy üzenetet a CV@idbc.hu címre.

Kukkants be az IDBC világába, mi vár rád az ajtó mögött

One door, thousand ways.