Mostanában sokat foglalkoztunk azzal, hogy az álláskeresők milyen kihívásokkal találkoznak a jelentkezések és felvételi folyamatok során, ezek az élmények ugyanis aktívan befolyásolják, milyen véleményt alakítanak ki a cégekről. Vállalati oldalról tehát kiemelkedően fontos faktor nem csak a tehetségek megszerzésében, de megtartásában is az elégedettség, amelynek egyik eleme a jelöltélmény. Korábbi cikkünkben leírtuk, milyen red flagek segítenek meghatározni, ha fejlesztésre van szükséged, a következőkben pedig elmondjuk, milyen munkaerőpiaci jelenségek befolyásolják a candidate experience-t.

Marketing csapatunk pedig összeállított számodra egy ingyenes, 30 oldalas útmutatót, amelyben a service design elvei mentén feltérképezzük a jelölt útját, illetve mutatunk aktuális statisztikákat, adatokat és szakértői tanácsokat arról, hogyan fejleszthető a jelöltélmény:

Milyen piaci tényezőkkel kell számolnod?

A jelenlegi munkaerőpiaci környezet gyorsan változik, és számos tényező befolyásolja a jelöltélményt és a toborzási stratégiákat. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú tényezőt emelünk ki, amelyekre figyelned kell:

1. Mesterséges intelligencia:

A mesterséges intelligencia alkalmazása a toborzási folyamatban egyre gyakoribb. AI-alapú eszközök segíthetnek a jelentkezők előszűrésében, az adatelemzésben és az automatizált kommunikációban. A mesterséges intelligenciáról szóló podcastok és cikkek naprakész információkat nyújthatnak a legújabb fejlesztésekről és bevált gyakorlatokról.

2. Pay transparency:

A bértranszparencia egyre fontosabbá válik a jelöltek számára. Az átlátható bérsávok és a nyílt kommunikáció a fizetési elvárásokról növelhetik a vállalat vonzerejét és bizalmat építhetnek a jelöltek körében. Az EU tavaly fogadta el új irányelvét, amelyet 2026-ig van ideje minden legalább 100 főt foglalkoztató vállalatnak implementálni. A uniós szabályozás célja a bérszakadék csökkentése, és a nemek közti közti egyenlőség elősegítése a munkaerőpiacon is, így 5 % feletti eltérés felett közös bérértékelést kell végezni a cégeknek a munkavállalókkal

3. Gen Z elvárásai:

A fiatalabb generációk, különösen a Z generáció magas minőségi elvárásokkal rendelkezik, és alapvetően a felgyorsult szolgáltatásokhoz szokott hozzá. Ők azonnali visszajelzést és gyors reakcióidőt várnak el, amihez a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell. A digitális platformok és a mobilbarát jelentkezési rendszerek elengedhetetlenek a sikeres toborzáshoz ebben a korcsoportban.

4. Láthatatlan munkaerőpiac:

A láthatatlan munkaerőpiac, más néven rejtett munkaerőpiac, azokra az állásokra vonatkozik, amelyeket a munkáltatók nem hirdetnek meg nyilvánosan. A méretére vonatkozó becslések eltérőek: A karrierszakértők körében hagyományosan 60-70 % terjedt el. Ennek a magas százalékos aránynak a pontosságáról azonban viták folynak. Egyes szakértők azt állítják, hogy a digitális korban, a több online álláskereső portál jelenlétével ez már jelentősen csökkent.

5. Rage applying

Ez a munkavállalók dühből történő, impulzív jelentkezéseit jelenti, ami általában a jelenlegi munkahelyükön tapasztalt negatív élményekre adott reakció. Ez a trend, amely a TikTokon is elterjedt, az érzelmileg vezérelt álláskeresés egy formája, és nem az átgondolt, célzott álláskeresésen alapul. A rage-applying fő jellemzői közé tartozik a nagy számú, rövid időn belüli jelentkezés, az álláshirdetések és a cégek alapos felkutatásának hiánya, valamint az önéletrajzok és kísérőlevelek általánosítása.

Ha érdekel, ezek hogyan befolyásolják számodra a jelöltélményt, és mit tehetsz a fejlesztés érdekében, töltsd le 30 oldalas útmutatónkat!

Ha pedig téged is terhel a fluktuáció, és nyitott pozícióid betöltése, és szeretnéd a toborzási folyamataidat a következő szintre emelni, iratkozz fel hírlevelünkre a legfrissebb hírekért és trendekért, és vedd fel velünk a kapcsolatot, hogy együtt nézzük meg, hogyan segíthetnek innovatív recruitment eszközeink és szolgáltatásaink téged és a vállalatodat a tehetségek megtalálásában és megtartásában.