Home office, hibrid iroda, coliving – hogy fognak kinézni a munkavégzés terei a pandémia után?

Az elmúlt évben nyilvánvalóvá vált, hogy az irodai munkát nem feltétlenül kell már az irodában végezni. Bár nem zökkenőmentesen, de sikerült a kényszerű karantén gyorstalpalójában elsajátítani azokat a szakértelmeket, amelyek a távmunkához feltétlenül szükségesek. Jobb később, mint soha. A kérdés már csak az: most, hogy megtanultunk élni a rendelkezésre álló eszközökkel, mi lesz a karantén után?

Home Office: valójában mennyire “édes” az otthon?

Milliók ismerkedtek meg az otthoni munka élményével a közelmúltban. Ez a tapasztalás sokaknál rendkívüli kihívásokkal és váratlan örömökkel is járt. A munkaerő nagy része valószínűleg azt gondolja most, hogy ez egy nagyon jó dolog tud lenni, ha az ember fel tud rá készülni, nem pedig egyik napról a másikra zárják karanténba, négy fal közé, a családtagjaival.

Az otthoni munkával kapcsolatos beszámolókból az alábbi jellegzetességek rajzolódnak ki:

1. Otthon is ki kell alakítani az optimális munkateret

Ennek sokszor jelentős anyagi terhei vannak. A kanapén heverészve vagy a konyhában a sámlin laptopozva dolgozni csak percekig érdekes, utána inkább rombolja a munkavégzés minőségét, és veszélyes is az egészségre.

Megfelelő asztalra és székre van szükség, illetve valamilyen szeparációs megoldásra, ami lehet egy zajszűrő fej- vagy fülhallgató, de arra is gondolni kell, hogy mi se zavarjuk otthonunk többi lakóját.

A hagyományos szerződési keretek szerint a munkaadó teljes mértékben biztosítja a munkavégzés feltételeit, home office esetén ez természetesen nincs így, ennek pedig valahol meg kell jelennie a munkaviszonyban. Vagy pénzt, vagy paripát kell(ene) biztosítani az alkalmazottak számára.

Kérdés, hogy a cégek készen állnak -e arra, hogy kompenzálják a dolgozókat azért, hogy azok nem a céges infrastruktúrát és eszközparkot használják, amikor nincsenek bent?

2. Az otthoni munka sokszor hatékonyabb

A hagyományos irodák, közösségi terek, egy megszokott kultúrával rendelkeznek. Ezek a terek és ez a kultúra általában nem nagyon tiszteli a ‘deep work’, a mély munka fogalmát, vagyis elég könnyedén megszakítjuk a kollégákat abban, amit csinálnak (tisztelet a kivételnek). A fizikai közelség előnye vitathatatlan a spontán beszélgetések ötletgeneráló, konfliktuskezelő, innovációs és csapatépítő funkciói miatt, de a munkavállalók tapasztalata nagyrészt az, hogy jobban tudnak haladni az otthoni iroda magányában.

3. Meg kell tanulni elválasztani a munkát a magánélettől

Ezzel együtt a home office sem mentes a zavaró tényezőktől, sőt! És itt nem is feltétlenül a gyerkőcökre gondolunk, hanem a mosógép pittyenésére, ami elcsábít az asztaltól egy kis teregetésre, a gyors portörlésből hirtelen kialakuló tavaszi nagytakarításra, vagy egy gyors bevásárlásra a csúcsidőn kívül. Könnyű találni a maguk jogán abszolút értelmes tevékenységeket, melyek azonban szétforgácsolják a munkaidőt, és akkor az egyéb időtöltések csábítását (Facebook, Netflix, YouTube…) még nem is említettük.

A home office a leglelkiismeretesebb és tudatosabb munkavállalók számára is veszélyeket rejt azzal, hogy a munka és a magánélet között megszűnnek a fizikai korlátok. Az ellenőrizetlen túlórázás, a munkával kapcsolatos dolgok betüremkedése a pihenésnek, a családnak, az értelmes kikapcsolódásnak járó idősávokba mentálisan leépíti az embert és gyors kiégést okozhat, pedig a home office szabadságának kihasználásából fakad.

A kifizetetlen túlórázás számtalan szakmánál és közegben a cégkultúra része, ami egy toxikus gyakorlat, de tagadhatatlan. A “home office” valójában már hosszú évek óta velünk van, hiszen sokan régebben is a vacsoraasztalhoz sőt, az ágyba is magukkal vitték a munkát, és ez jelentős károkat okozhat.

A home office egyik kulcskérdése az, hogy a munkáltatók készen állnak -e arra, hogy erőforrásokat rendeljenek az alkalmazottak megfelelő képzésére arról, hogy hogyan kell távmunkában dolgozni? Ez ugyanis egy szakértelem, amit el kell sajátítani, különben saját kárán tanulja meg az ember. Beleesik olyan csapdákba, amelyek ma már elkerülhetőek, mert a munkaerőpiacnak most már jelentős tapasztalata van ezen a téren.

Hibrid irodák: ez lesz az arany középút?

A home office minden nehézségével együtt összességében sikertörténetnek látszik. Ha az alapvető csapdákat kikerüljük, akkor munkaadók és munkavállalók egyaránt boldogabbak lesznek tőle. De akkor befellegzett az irodaházakat üzemeltető ingatlanfejlesztőknek? Ennyire azért nem eszik forrón a kását.

Jó dolog a home office, de a munkavállalók nagy többsége néha azért szívesen bemenne dolgozni, már csak a változatosság miatt is, de inkább a tömbösítetten megszervezett, dinamikus csapatmunkát igénylő feladatok ellátására.

A közeljövőben várhatóan az a modell lesz a trend a nagy munkáltatóknál, hogy valamilyen elosztásban (pl 3 nap bent, 2 nap otthon), rotációban fogják otthoni munkára fogni a kollégákat, ahogy ez egyébként heti 1 nap szintjén már néhány éve iparági standardnak számított néhány nagy munkáltatónál.

A “hibrid” iroda attól is hibrid, hogy többféle bérleti modellben képzelhető el a kapacitások hasznosítása. Vállalkozók, kisebb cégek is bejöhetnek “vendégségbe”, akár közös projekteken dolgozni, akár csak bérlőként.

Középtávon elképzelhető, hogy szinte minden hagyományos céges iroda az SSC-khez fog hasonlítani, ahol komplex rotációkban jönnek-mennek az alkalmazottak, a partnercégek csapatai, a projektalapon bedolgozó alvállalkozók, és esetleg olyan teljesen külső szereplők, akiknek a jelenlétét értékteremtőnek ítéli meg az iroda eredeti tulajdonos-cégének vezetése.

Ezek a folyamatok részben talán a coworking terek irányából érkeznek, amelyek szintén fontos szereplők ebben a történetben.

Coworking irodák, mint kollaborációs terek?

A coworking irodák hagyományos működési modellje az, hogy asztalt – ülőhelyet kínálnak fel óradíjas vagy hosszabb távú rendszerben.

A helyeket jellemzően nem “lefoglalják” a bérlők, azaz nincs fix asztal, amire ki lehet pakolni a cserepes növényt és a házastárs fotóját, hanem minden bérlő az irodai tér egészét használhatja kedve szerint.

A coworking irodákat alapvetően az egyre gyarapodó független szakértői, avagy freelancer réteg igényei hívták életre. A freelancerek ugyanis már régebben kikísérletezték, hogy milyen a “helyfüggetlen” munka. Az unalmas “home office” helyett inkább ezt a kifejezést használják: location independent, azaz helyfüggetlen, felismerve, hogy a távmunka bárhonnan végezhető, nem feltétlenül “otthonról”. Ezért sok ilyen helyfüggetlen digitális munkás világutazás, vagy legalábbis hosszabb ideig tartó távollét közben is dolgozik, őket illeti a média “digitális nomád” címkével.

A coworking irodák igen sokfélék. A “hibrid iroda” a coworking esetében azt jelenti, hogy az irodai térben van olyan szeparált szoba, amit hagyományos irodabérlési konstrukcióban vehetnek igénybe csapatok, immáron fixen, tehát lehet hozni a kedvenc dracénát és a bekeretezett családi fotókat is. Viszont a coworking iroda egyéb tipikus funkciói, mint a tárgyalóbérlés, a zajszűrős “Skype szoba”, a konyha és a vizesblokk, a rendezvények és workshopok ugyanúgy használható értékek a csapat számára.

A coworking irodák léte a bizonyíték arra, hogy a home office nem kizárólagos megoldás a többség számára. A jellemzően projektalapon dolgozó freelancerek számára az új ügyfelek szerzése létkérdés, így a coworking iroda konyhai beszélgetései rengeteg hozzáadott értéket biztosítanak számukra, emellett ötleteket lehet cserélni vagy validálni, trendekről értesülni, és így tovább.

Ezek olyan funkciók, amelyek bármilyen magasan képzett csapattal dolgozó cég számára tudnak hozzáadott értéket jelenteni – ezért van az, hogy egyre több cég küldi az alkalmazottak egy részét home office helyett (vagy mellett) coworking irodákba dolgozni.

Coliving – a helyfüggetlenségi folyamat végállomása?

A legújabb trend a coliving, ami legegyszerűbben “bentlakásos coworking iroda” formájában fogalmazható meg. Ennek a létjogosultságát a legegyszerűbben úgy lehet megérteni, ha például tudomásul vesszük, hogy az eddigi egyetlen igazi coliving hely Magyarországon a festői Vászolyban, a Balaton-felvidék egy 200 lelkes falvacskájának szélén található, egy teljesen átépített marhaistálló formájában.

A coliving helyek általában ilyen, természetközeli vagy más okból magas turisztikai értékkel rendelkező helyszíneken vannak. A piaci igény, ami életre hívta őket, az éppenséggel a koncentrált csapatmunka lehetőségének megteremtése volt. A tech szektorban dolgozók számára ismerős kifejezés lehet a “hackathon”: ezek többnapos, intenzív fejlesztési maratonok, általában nagyon konkrét céllal. A magyarországi vidéki szállásadók is tapasztalhatták az elmúlt években, hogy a falusi turizmus keretein belül hirdetett, sokszor eldugott, erdőszéli házakat számítógépekkel pakolják tele a “turisták”, és alig mozdulnak ki a festői környezetbe.

Ezeknek az “elvonulásoknak” a funkciója és haszna alapvetővé vált, viszont nincs hozzá infrastuktúra, hiszen egy vendégház nem úgy van kialakítva, hogy projektorok, hatalmas monitorok alátámasztására megfelelő asztalok és alkalmas munkaállomások lennének benne, nem beszélve az egyéb funkciókról.

A coliving helyek olyan coworking irodák, amelyekben a szállásolás megoldott, a környezet pedig önmagában is vonzó. Igazából ezek a helyek lehetnek a digitális nomád életmód lehető legtökéletesebb központjai.

Milyen lehetőséget hordoz egy cég számára a coliving? Gondoljunk bele, micsoda hozzáadott értéket jelenhet az, ha a remote csapatot dedikáltan összehozzuk közös munkára, de nem a szürke nagyvárosban, hanem egy festői környezetbe, mondjuk egy teljes hétre?

A hagyományos csapatépítők következő evolúciós lépcsőfoka is lehet a coliving helyek felkeresése, ami sajátos hangulatot ad egy fejlesztési maratonnak. Vagy ha egy különlegesen fontos projekt hétvégi munkát követel meg, egészen más keretezést, a közös kaland élményét nyújtja, ha ez a hétvégézés mondjuk egy vízparton történik.

A jól struktúrált munkaidő mellett egy coliving helyszínen borkóstolót, hajókázást, kirándulásokat élhetünk át a csapattal, az összezártság kényszere az közös élmények összekovácsoló hatásában oldódik fel és nemesedik valami igazán különleges megtapasztalássá. A coliving helyre el lehet vinni családtagokat, külsős partnereket is, és networkölni az éppen ott tanyázó külföldi digitális nomádokkal vagy startupperekkel.

A következő években az elmúlt szuperintenzív “remote” időszak tapasztalatainak magjaiból a munkavégzés teljesen új helyei és formái virágozhatnak fel. A cégek számára ebben a helyzetben az aktív, odafigyelő menedzsment, a távmunka hosszú távú integrálásához szükséges alapok lefektetése a feladat, akár külső tanácsadók bevonásával is.

A korszerű remote kultúra employer branding szempontból is kulcskérdéssé erősödhet a következő időszakban.

Óvatos, de határozott lépésekkel messzire lehet jutni most ebben a pezsgő időszakban, ami a pandémia lecsengésével köszönt a gazdaság minden szereplőjére.

 

 

Szerző: Illés József
ügyvezető partner
illes.jozsef@idbc.hu

 

Kihagytunk valamit? Kérdése vagy kiegészítése lenne a fentiekkel kapcsolatban? Minden reakciót örömmel várunk a kommentszekcióban vagy e-mailen: info@ibdc.hu

Amennyiben bármilyen munkaerő-közvetítési vagy digitális recruitment kérdésben segítségedre lehetünk, kérlek jelezd nekünk a sales@idbc.hu címre vagy kérj ajánlatot itt.

Ha állást keresel, nézz körül az IDBC karrier portálján vagy küldj egy üzenetet a CV@idbc.hu címre.