2021-ben elindítottuk az „Öt lovas” webinar sorozatunkat, amiben alkalmanként egy-egy IT szakmai területet járunk körbe öt szakértő segítségével.

A harmadik állomáson három izgalmas és nagy jövő előtt álló szakterület, a Product Owner, a UX designer és a Business Analyst szerepkörök helyzetét és kilátásait elemeztük ki a meghívott szakértőkkel.

Beszélgető partnereink:

Szögi Ágnes Erste Bank, Head of Digital Sales

Stekl László MOL Group, Head of Digital Transformation

Fogarasy Tamás Exalt Interactive, Managing partner,

Fónai Imre, Head of Digital Channels at K&H Bank

A teljesség igénye nélkül, nézzük át a legizgalmasabb kérdéseket és válaszokat!

Mitől sikeres egy projekt? Mitől sikeres egy Product Owner?

Stekl László szerint akkor sikeres a projekt, ha nincs különválasztva az “Üzlet” és az “IT” oldal:

“Nálunk sosem hallja senki, hogy az Üzlet vagy az IT hibája volt: ez a mi hibánk.” 

Ez kell ahhoz, hogy ne projektben, hanem termékekben gondolkodjunk. Hibás megközelítés, ha az IT azt várja, hogy az Üzlet “mit szeretne”, ehelyett meg kell értenie a fájdalompontokat és megoldásokat szállítani rájuk, többféle opcióval, különböző büdzsével és az időtávok megjelölésével.

Fónai Imre szerint az Üzlet számottevően fejlődött az elmúlt években az elvárásainak megfogalmazásában. A sokszor kreatív és igen innovatív elképzeléseket egyre jobban kommunikálják a jellemzően megoldásközpontú és a moduláris fejlődést szem előtt tartó IT csapatok számára. A K&H ezt elősegítendő szabályozza a folyamatokat, ellenőrzési pontokat építenek be a működésbe – így terelik be az üzleti gondolkodást egy szabályozott keretbe.

“Nem egyszerű belekényszeríteni a szárnyaló elméket egy struktúrába, de ezekkel a megoldásokkal módszertant tudunk adni az Üzletnek arra, hogy jól kezelhető rendszerbe szervezzék az igényeiket.”

Ez az elmúlt 1-2 év egyik legjelemzőbb folyamata a K&H-ban, és Imre szerint ez a digitális törekvések sikerének egyik titka a bank esetében.

Honnan jönnek és milyenek ezek a szakemberek valójában?

Szögi Ágnes elmondta, hogy üzleti és fejlesztői háttérű kollégák egyaránt előfordulnak a PO szerepkörben.

“Az üzleti hátterűeket vonzza a fejlesztési projektekkel való mélyebb kapcsolat, a fejlesztők között pedig sokan akadnak, akiket igazán elkezdenek foglalkoztatni a miértek, és szeretnének nagyobb hatást gyakorolni a végtermékre már a tervezés oldalán.”

Az Erste esetében mintegy 800 ezer ember használja a termékeket napi szinten – egy ilyen közegben elengedhetetlen, hogy a PO rendelkezzen vízióval, vagyis legyen egy tiszta elgondolása arról, hogy a termék hová tart, továbbá tudjon priorizálni, vagyis értse, hogy az adott sprintben mi az ügyfél számára a maximális értéket biztosító fejlesztés.

Elengedhetetlen az analítikus szemlélet, a felhasználói interakciók folyamatos nyomonkövetése és a tapasztalatok visszaépítése a termékbe.

Stekl László szerint emellett a Product Ownernek egyszerűen “egy jó menedzser képességeivel is rendelkeznie kell” a működés optimalizálásának biztosításához napi és éves távlatokban is.

Hogyan járul hozzá a vállalat sikeréhez a UX design?

Tamás szerint a siker elérését tekintve két irány létezik a szakmában: az egyik szerint mindenképpen a felhasználói igényt kell reprezentálni, a másik oldal szerint viszont a felhasználói igényt harmonizálni kell az üzleti igénnyel is, mert ha ez nem történik meg, akkor végeredményben az érvényesíthetetlen érdekek miatt kudarcba fog fulladni a projekt.

“Az UX-esre nem lehet csak úgy ráborítani a briefet! A siker érdekében az IT-vel és az Üzlettel is szót kell érteni.”

Ezt az Exaltnál olyannyira komolyan gondolják, hogy a UX projektben nincs account, a szakemberek direkt kommunikációban vannak az üzleti igény képviselőivel.

“A UX középen fog megvalósulni, nem a fogyasztói oldal buborékján belül.”

Szögi Ágnes hozzátette, hogy az UX folyamata is rengeteget változott az elmúlt néhány évben:

“Régebben a kialakult üzleti ambíciót formalizálták, az elkerült a szállítóhoz, aki end-to-end javaslatot hozott az egész élményre, a vízesés mentén. De hol van ebben az ügyfél? Csak a hipotézisek és beleélések szintjén.”

Azóta kialakultak a megfelelő kompetenciák, és minden UX projekt részévé vált a kutatómunka. Mit gondol a felhasználó? Mik a fájdalompontok? Mik a felhasználók legérdekesebb reakciói? Mit csinálnak a versenytársak? Megszokottá vált a tesztek folyamatos futtatása és a tesztek eredményének visszaépítése a termékbe.

Nagyívű átalakítások helyett előtérbe kerültek a kisebb, értékteremtő funkciók, amelyekből akár havonta élesítenek újabbakat, és folyamatosan gyűjtik az adatokat róluk. “A PO ezért legyen a reporting megszállottja is.” – utal vissza Ágnes a beszélgetés korábbi részére, ahol a Product Ownerek kulcskompetenciáiról esett szó.

Imre hozzátette, hogy az ügyfélvalidációs lépéseket ők is beillesztették a folyamatba:

“Rengeteg a szereplő, de mindenkinek fel kell ismernie a csapatban, a jogászoktól a marketingig, hogy a UX halálosan fontos.”

Imre azt is elmondta, hogy hiába csodálatos egy felhasználói élmény, ha a termék funkciója nem érdekel senkit… valós veszély, hogy “a megoldást elkezdik szegelni, mielőtt tudnák mi a probléma.”

“A problématérben legalább annyi időt el kell tölteni, mint a megoldástérben! Mi a pain, mi a gain? Ha ezek a kérdések tisztázva vannak, akkor jöhet a dokumentáció és a követelmények listája, de nem előbb!”

A látszat ellenére ez korántsem magától értetődő, mert rengeteg külső körülmény próbálja eltéríteni ezt a módszertant, például büdzsére, időtényezőre, erőforráshiányra, tudáshiányra hivatkozva.

Stekl László középre helyezi az ügyfelet az Üzlet – IT – UX háromszögben:

“Onnan kezdődik a folyamat, hogy értéket akarunk adni az ügyfélnek, hiszen akkor több pénzt keresünk mi is.”

A folyamat úgy indul, hogy kialakul egy új fejlesztési igény, jellemzően adatvezérelten, de lehet, hogy csak egy üzleti meggyőződés vagy szándék alapján. De első lépésben ezt az igényt visszabontják egy úgynevezett “user story”-ra, a felhasználói szempontra: pontosan milyen élményként fog ez jelentkezni a user számára? Az Üzleti, IT és UX kollégák ezeket a story-kat már ezen a ponton megkapják, ezért elő sem fordul olyan helyzet, hogy meglepetések érnék bármelyik szereplőt, mert már a koncepció is közös munka során alakul ki.

“Erre jó az API. Mert így teljesen mindegy, hányféle rendszerem van, csak egyszer kell API hozzá és ezerszer felhasználhatom újra.”

Hol helyezkednek el ezek a tervezési szakemberek a szervezetben?

Szögi Ágnes szerint a Product Owner és UX Designer szakemberek az üzleti oldalon szerepelnek, termékspecifikus és agilis módon.

“Bár van aki üzleti, és van, aki IT oldalon helyezkedik el, ettől függetlenül az a szervezeti működés kezd kialakulni, hogy dedikált csapatok dolgoznak egy terméken, folyamatosan. Ez pedig a PO-nak kompetenciát ad a további fejlesztési irányok megfogalmazásában is.”

Stekl László ezt alátámasztotta azzal, hogy a MOL Digital Factory-ban tribe-ok dolgoznak, mindegyik egy termékhez kapcsolódik.

Fónai Imre szerint e szakemberek középen állnak, Üzlet és IT oldalról is kapnak erőforrást – éppen ez a projektek Achilles-sarka, hogy a kapacitások mindig rendelkezésre tudnak -e állni, mert ha hiányzik egy kulcsszereplő akkor óhatatlanul sérül az ütemezés.

Mik a jellemzői ezeknek a szerepeknek toborzási szempontból?

Szögi Ágnes szerint a PO egy “divatos címke”, ezért nagyobb a presztízse, viszont nagyon nehéz tapasztalt szakembert találni. Sok a félreértés: “mindenki a kreativitással és a jó ötletekkel kezdi az interjún”, pedig projektmenedzsment szakértelmekre is szükség van, méghozzá end-to-end.

László szerint igazán jó UX-est is nehéz találni a piacon, úgyhogy inkább olyan partnerekkel dolgoznak együtt akik ezt magas szinten biztosítani tudják, házon belül pedig a kollégák képzésére, felkészítésére is használják ezeket a partnerkapcsolatokat, együttműködésben. Ebben minden fél érdekelt, és később sem fognak ettől sérülni a partnerek érdekei a konkurens kompetenciák miatt, mert folyamatosan növekszik a scope, az új kapacitásokra még jó darabig szükség lesz a feladatkörök különböző szintjein.

De a helyzet nem sokkal rózsásabb a PO pozíciók esetében sem. László tapasztalatai szerint kiváló megoldás tud lenni a külsős PO alkalmazása is, mert a megfelelő színvonalú szakembereket jelenleg így lehet elérni, és jelenleg ez jobb megoldásnak bizonyul, mint teljes állásban alkalmazni egy kevésbé felkészült kollégát.

Imre szerint a megfelelő PO megtalálásának nehézsége egyrészt abban rejlik, hogy a szükséges szakértelmek skálája roppant széles:

“Meg kell tudnia védeni a menedzsment felől érkező kérdésekkel szemben a koncepciókat úgy, hogy releváns válaszokat kell adnia. Ehhez ismerni kell a mérőszámokat és a kontextust is az üzleti oldalon, illetve képben kell lennie a SCRUM működéssel, szót érteni a fejlesztőkkel, ismerni a Jira és a Confluence apró trükkjeit az IT oldalon, amitől élővé válik az egész projekt a számára. És ezen túlmenően mindent tudnia kell arról is, ami a két oldal közé esik… Ez olyan, mint a zongorázás: minden hangtartományban szépen kell játszania. De ez ritka. Az a jellemző, hogy a feladatkör egyik vagy másik részében jó valaki. Viszont ha egy interjún látom a jelölt szemében a tüzet, az intellektust, ha a kérdésekre 3-4 mondatban megfogalmazott, kerek válaszokat ad, akkor fel tudom ismerni, hogy belőle lehet majd egy Mozart, annak ellenére, hogy most még csak a Für Elise-t tudja eljátszani.”

Fogarasy Tamás a UX pozíciók kapcsán azt látja, hogy “sok olyan nagyvállalati partner van aki nem keres UX-est, hanem kap”, vagyis szintén projektalapon és külsősként vesznek részt ezekben a projektben a szakértők. Ezért Tamás szerint most az, aki UX-esként akar nagy hatású feladatokon dolgozni, annak olyan céghez kell bejutnia, amiben megbíznak ezek a nagyvállalatok.

Tamás az Exalt képviseletében komoly szakmai célként határozza meg azt, hogy a cég ebben a kultúrában meghatározó szereplő legyen ennek a kompetenciának a fejlesztésében, valószínűleg ezért is vonzódnak hozzájuk a frissdiplomások. (Tamás maga is tanít egyetemen.)

Záró gondolatként a jövőképre tértünk rá: mik a UX és a PO perspektívái?

Ágnes szerint a PO összetett szerep: nem klasszikus vezetői funkció (mert nem részleget vezet), de mégis a termék elsőszámú felelőse, azaz kulcsszerep.

“Ez egy tendencia aminek az erősödését várom. A jövőben a PO fogja mutatni az irányt, felvázolni az útvonaltervet, meggyőzni a menedzsmentet, ő az, aki képes az IT erőforrásokért harcba szállni egy nagyvállalaton belül.”

Stekl László elmondása szerint a PO a Digital Factory berkeiben már most is egy vezető pozíció, mert a terméket fejlesztő tribe-ot vezeti. Szerinte a UX is egyre fontosabb lesz, mindkét szerep jobban le fog tisztulni, és a UX-esek nem a nagyvállalatokban fognak ülni, hiszen a vállalatnál nem 100%os lefedettségben van szükség UX designra. Arra van szükség, hogy visszatérő szereplője legyen a csapatnak, aki jól ismeri a kultúrát és a közeget.

Fónai Imre szerint viszont a UX egyre inkább stratégiai pozíció lesz a nagyvállalatokban.

“UX reneszánsz van, mi ebben lubickolunk most” – mondta el Tamás, jelezve, hogy hosszú utat tett meg a UX fontosságban és megbecsültségben az elmúlt években, “hiszen még 2015-ben is oldalról rászórtuk a termékre a UX-et, ma viszont már sokkal hosszabb távon dolgozunk mert van rá büdzsé és tervezett erőforrás a vállalatoknál.”

Végszónak kiválóan alkalmas Tamás azon gondolata, mely szerint jó PO valószínűleg elvégzett már legalább egy kezdő UX tanfolyamot, és a UX szót tud érteni a PO-val, mert a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani. Nem csak a kivitelezés technikai részét kell ismerni, nem csak a megfelelő felhasználói felület szabályaival kell tisztában lenni, hanem azzal is, hogyan tudjuk ezeket realizálni egy agilis csapatban.

Még több információért és a teljes tartalomért nézzétek meg a webinár videóját itt:

Tartsatok velünk a következő „Öt lovas” beszélgetésen, ahol a DevOps szerepkör rejtelmeiben mélyülünk majd el!

Amennyiben bármilyen munkaerő-közvetítési vagy digitális recruitment kérdésben segítségedre lehetünk, kérlek jelezd nekünk a sales@idbc.hu címre vagy kérj ajánlatot itt.

Ha állást keresel, nézz körül az IDBC karrier portálján vagy küldj egy üzenetet a CV@idbc.hu címre.

Szerző: Illés József
Founder, CEO
illes.jozsef@idbc.hu