Vissza

A projektmenedzsment legfontosabb kérdései – webinár összefoglaló

2021. február 17.

Olvasási idő: 11 perc

Szakmai tartalmakWebinár

2021-ben elindítottuk az „Öt lovas” webinar sorozatunkat, amiben alkalmanként egy-egy IT szakmai területet járunk körbe öt szakértő segítségével.

Az első állomásra január végén került sor, a „Trendek, kihívások a projektmenedzsmentben” kerekasztal beszélgetés során a projektmenedzsment jelenét és jövőjét néztük meg, illetve kitértünk a PM szakma karrier, siker és motivációs kérdéseire is.

Beszélgető partnereink: Balaton László, Vikár András, Éles Zsófia
és Dr. Sándor Zoltán voltak, akik sok hasznos információt és tapasztalatot osztottak meg velünk.

A teljesség igénye nélkül nézzük a legizgalmasabb kérdéseket és válaszokat:

Mitől sikeres egy projektvezető? Mitől sikeres egy projekt?

Vikár András:
Úgy gondolom, hogy a projekt sikerét a projekt alapító okiratában lefektetett projekt sikerkritériumok határozzák meg, hogy az adott projekt mikor, milyen mutatók mentén éri el a kívánt eredményt. Ezeknek egzakt mérőszámoknak kell lenniük.

A projektvezető sikeressége egy másik kérdés és összetettebb, de alapvetően a személy szakmai-módszertani eszköztára, és annak hatékony alkalmazása határozza meg. A projektvezető akkor sikeres, ha mindezt szofisztikáltan, a megfelelő helyzetben és a megfelelő módszertant alkalmazza.

Kikből lesznek a jó projektmenedzserek, mik a legfontosabb skillek, és van-e  jellemző karrierút?

Éles Zsófia:
Fontos kiemelni, hogy akárcsak minden más szakmában is, itt is rendkívül fontosak a hard és soft skillek egyaránt. Tapasztalataink szerint közgazdasági, és informatikai végzettség a legcélravezetőbb a pm-eknél, melyet aztán folyamatos szakmai képzésekkel, tréningekkel, workshopokkal lehet naprakésszé és egésszé tenni. A soft skillek között elengedhetetlenül szerepel a vezetői attitűd, a gyors döntéshozatal és azok hatékony képviselete a csapat és a stakeholderek felé. De rendkívül fontos a magas szintű kommunikációs készség is.

Balaton László:
Banki területen is rendkívül fontosak a soft skillek, mindemellett nagyon jó stakeholder managernek kell lenni. Folyamatosan nyomon követni, hogy a formális és informális stakeholderek éppen milyen attitűddel fordulnak a projekt felé, mik az elvárások, aggodalmak és mindezeket transzparens módon kell kommunikációs csatornába terelni.
Ez rendkívül energiaigényes feladat, ha valaki jól akarja csinálni. Mindemellett a jó pm-nek rendkívül jó change managernek kell lennie. Egy új folyamat bevezetésén, egy új technológiai megoldáson végig kell vinni a kollégákat, és közben kezelni minden esetleges érzelmi és szakmai változást.

A karrierút nagyon diverz lehet, sokféle területről válhatnak a kollégák jó projektmenedzserré. Van a klasszikus út, amikor valaki projektkoordinátorból lépésről-lépésre projektvezetővé válik, az én utam például ez volt.  De találkoztam már olyannal, aki tanácsadóból vált projektmenedzserré, ők elsősorban a prezentációs és strukturálási képességeket hozzák magukkal.

Vagy vegyünk egy másik példát, amikor például egy business analyst érez magában vezetői ambíciókat. Ez is nagyon sikeres út lehet, hiszen belülről ismeri a banki folyamatokat, és szakmailag érti, miről szól a projekt. Vagy akár egy rendszerszervező, akinél viszont arra kell figyelni, hogy ne lépjen vissza és vesszen el a részletekben, a technikai feladatok szintjén, megtanulja delegálni a feladatokat. De az egyik legjobb projektvezetőm pl. az üzleti területről érkezett, aki korábban nem kapott formális projektmenedzseri képzést, mégis nagy sikerrel vezeti a projekteket.

Mi változott, milyen örökérvényű igazságok, jellemzők vannak a projektmenedzsment területén?

Vikár András:
Három fontos tényező befolyásolta az utóbbi években a projektmenedzsment területét:

1.  Az agilis és egyéb módszertanok térhódítása, de én leginkább a hibrid modellben hiszek. Bizonyos részfeladatokat lehet agilis módszertannal vezetni, de a hosszabb lefolyású, nagyobb lélegzetvételű projekteknél továbbra is a waterfall módszer a célravezető.

2.  A másik a technológiai fejlődés, a környezet, amiben dolgozunk. Mesterséges intelligencia, machine learning, deep learning, folyamat automatizáció, robotizáció, digitális transzformáció. Ezek mind a jelent, mind a jövőt meghatározzák.

3.  A harmadik tényező a PM munkáját támogató új, csapatmunkát erősítő, kollaborációs eszközök megjelenése és fejlődése. Rengeteg felhő alapú, ilyen jellegű új eszköz jelent meg a piacon.

Balaton László:
Csak kiegészíteni tudom András által említetteteket.
Az agilizálódás, és a lean delivery módszerek nagyon nagyban befolyásolják a mindennapi működést, és keveset használjuk a tradicionális, waterfall megközelítést. A PMI által népszerűsített discipline agile szerint azonban el kell választani egymástól az egyedi és a folyamatos szállítást igénylő projekteket, és az adott igényhez illeszkedő módszertannal kell megtámogatnunk a feladatot. Ez egy nagyon jó, életszerű szakmai megközelítés.

Ha kalapács van a kezünkben, hajlamosak vagyunk mindent szögnek nézni, én sokszor ezt érzem az agilis transzformáció kapcsán. Én a pragmatikusabb megközelítés híve vagyok, szofisztikáltan meg kell válogatnunk az oda illő módszertant.

A COVID kapcsán a mindennapokban nem annyira a technológiai korlátokat említeném, mint inkább a soft megközelítésben látom a problémákat: egy olyan szervezet életét, amely a folyamatos kapcsolattartásra épül, rendkívüli módon megnehezíti az, ha távolról, vagy hibrid módon kell vezetni és menedzselni az embereket, a folyamatokat. Egy olyan helyzet, ahol távol vannak a kollégák, nem látom, ki az, akinek segítséget, támogatást kell nyújtani. Az emberi interakciókra nagy szükségünk van, ezért én alapvetően nem hiszek a hosszú távú home officeban.

Sándor Zoltán:
Ne felejtsük el, hogy a remote munka a sok negatív következmény mellett hozott pozitívumokat is, ilyenek pl. az utazási idő, vagy a meetingek közötti felesleges idő csökkenése. A jövő szerintem is a hibrid megoldásé: ahol ki lehet használni a távmunka előnyeit, de mindemellett az onsite közösségépítés sem szorulhat háttérbe.

Mi motivál egy jó projektvezetőt és hol teremnek a jó PM-ek?

Éles Zsófi:
Nincs mitől tartanunk, Magyarországon is megteremnek a nagyon jó projektmenedzserek.
A motivációt meghatározzák a személyiségjegyek és az adott élethelyzet is. De miután a PM-ek nagyon közel vannak a stratégiai szinthez, stakeholderekhez, a vállalat jövőképéhez, ezért rendkívül fontos, hogy milyen szervezetbe érkeznek, milyen a vállalati kultúra, mik a stratégiai célok, és az, hogy milyen önállóságot és előremeneteli lehetőségekre számíthatnak az új munkahelyükön.

Hogy látjátok, 2021-ben hol lesznek izgalmas projektek, és ha 10 évet ugranánk, milyen fő változások várhatók?

Balaton László:
A bankszektorban nagyon komoly integrációs hullám van jelen, ez meghatározza majd a következő éveket hazánkban.

Hosszú távon a technológia mozgatja a változásokat, de vannak stabil elvárások, amelyek 10 év múlva is meghatározzák majd a projektmenedzsmentet. Ezek pedig a soft skillek, amiről korábban már beszéltünk.

Sándor Zoltán:
2021-ben úgy látom, hogy az SSC szektorban lesznek nagyon izgalmas projektek. Az SSC-k egyre több transzformációs projektet, munkát hoznak Magyarországra, mert hozzáadott értékű munkaerőhöz jutnak hazánkban. Nagyon sok cég a COVID-dal járó kivárást követően újra fellendíti a fejlesztéseit.

Ha hosszú távon kitekintek a projektmenedzsment területére, azt látom, hogy míg 10 évvel ezelőtt még nem volt igazán definiált, bárki állíthatta magáról, hogy ő projektmenedzser, addig 10 év múlva minden még specifikusabb lesz, a minősítések még standardizáltabbak lesznek, a virtuális munkavégzés még erőteljesebb lesz.

Vikár András:
Három fő terület határozza meg a hazai projektmenedzsment következő éveit:

1.  Az új magyar bank holding kialakításának megkezdése. A Takarékcsoport-MKB-BB összeolvasztása sok-sok évet fog felölelni és meghatározza majd a projektmenedzsment jövőjét ezekben az években.

2.  Az SSC térnyerése teljesen egyértelmű, amit a pandémiai is a hazai térfélre terelt, ez így Magyarországnak óriási lehetőséget jelent. Az eddigi bankszektor dominancia, ami a projektmenedzsmentet jellemezte, kissé el fog tolódni az SSC-k irányába.

3.  A harmadik terület az energia-szektor, amit szintén mindenki hallott már: E.ON, Elmü-Émász, MVM, NKM, Opusz csoport – ezeken a területeken nagyon komoly projektek indulnak/indultak idén.

De ha magamat szeretném elhelyezni a jövőben, akkor én Elon Musk SpaceX cégének a PMO-ja szeretnék lenni!

A webinárt követően maradt még néhány megválaszolatlan kérdés, azokra is ígértük a válaszokat.

1. Az IPMA minősítés elkezdéséhez milyen előképzettség szükséges?

Vikár András:
Az IMPA 4 szintű rendszere értékeli a tudást és a tapasztalatot is a minősítési folyamat során.
A D szintű minősítés a tudásra (IPMA kompetencia elemek ismerete) fókuszál, gyakorlati projekttapasztalat előnyös, de nem elvárt. C, B és A szinteken a tudás mellett már egyre fontosabb a gyakorlati tapasztalat, ezeknél a szinteknél ez már előfeltétele a minősítésre való jelentkezésnek. (Részletes információk: www.ipmacert.hu)

2. A jó PM-nek szakmailag is bele kell látnia a projektekbe. Mi az a határ, amit már át kell engednie a project ownernek?

Balaton László:
A jó projektvezető egyik fontos ismérve, hogy képes teljeskörűen átlátni és irányítania a projektjében zajló eseményeket. Ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, értenie kell, hogy melyik projekttagnak mi a feladata, és ezek a feladatok hogyan járulnak hozzá a projekt végső eredménytermékének leszállításához.

Ezért a PM-nek igenis kell rendelkeznie azzal a kíváncsisággal és megérteni akarással, amin keresztül a projekt szakmai összefüggéseit, scope-ját, kompetenciaigényét és a szállítási folyamat részleteit akkor is megérti, ha nem az adott témakör szakértője.

Nem feladata ugyanakkor a PM-nek, hogy a projekt kulcs stakeholderei, pl. a szponzor helyett meghozza a szakmai döntéseket, illetve, hogy a projekttagok helyett elvégezze a feladatokat (pl. specifikáljon, teszteljen), mert ha ezt teszi, akkor jellemzően nem jut ideje a kockázatok proaktív kezelésére, a stakeholder menedzsmentre, a csapat vezetésére, azaz végső soron a projekt egészséges működési kereteinek biztosítására.

Még több információért és a teljes tartalomért nézzétek meg a webinár videóját itt:

Tartsatok velünk a következő „Öt lovas” beszélgetésen, ahol a tesztelés és tesztmenedzsment témakört járjuk majd körül!