„Mindenkinek van egy ügye – a kérdés az, hogyan tudjuk ezt üzleti keretbe helyezni úgy, hogy közben értéket is teremtsünk.” – Lévai Gábor

A Fel vagy véve! podcast 66. adásában Illés József beszélget Lévai Gáborral, a Scale Impact és a Sustainable Business Academy alapítójával arról, hogyan lehet a társadalmi ügyeket üzleti modellekbe ágyazni, és miként válik a fenntarthatóság és az ESG (Environmental, Social, Governance) nemcsak morális, hanem üzleti kérdéssé is.

A bankszektortól a társadalmi vállalkozásokig

Lévai Gábor karrierje a bankszektorban indult, de hamar felismerte, hogy valódi értéket a nonprofit és társadalmi vállalkozások világában tud teremteni. A váltás nemcsak szakmai, hanem szemléletbeli fordulatot is jelentett: a profit helyett a hatás került a középpontba.

Az epizódban Gábor őszintén mesél arról, mi motiválta a váltásra, és hogyan lehet egy társadalmi ügyet úgy üzleti keretbe helyezni, hogy az ne veszítse el az értékalapját, sőt, éppen azáltal váljon fenntarthatóvá.

CSR, ESG és a fenntarthatóság – nem csak buzzwordök

A beszélgetés során tisztázzák a gyakran összekevert fogalmak közötti különbségeket is:

• CSR (Corporate Social Responsibility) – gyakran kampányszerű, PR-fókuszú megközelítés.
• ESG (Environmental, Social, Governance) – mélyebb, rendszerszintű integrációt jelent a vállalat működésébe.
• Fenntarthatóság – nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem stratégiai üzleti lehetőség is.

Lévai szerint a jövő sikeres vállalkozásai azok lesznek, amelyek képesek a társadalmi és környezeti szempontokat üzleti előnnyé formálni.

Stakeholder szemlélet és hatásmérés

Az epizódban szó esik arról is, miért fontos a stakeholder-alapú gondolkodás a CSR helyett, és hogyan lehet hiteles társadalmi szerepvállalást megvalósítani anélkül, hogy az önfényezésnek tűnjön.

Ehhez kapcsolódva Illés József is megosztotta saját dilemmáját: korábban megkapta a cég azt a kommentet, hogy a társadalmi szerepvállalás kommunikációja öncélúnak tűnhet. József szerint azonban ezek az aktivitások nemcsak a fiatalok projektmenedzsment-képességeit fejlesztik, hanem közösségformáló erővel is bírnak, és egyre inkább szerepet játszanak abban is, hogy a jelentkezők értékalapon válasszanak munkahelyet.

Az ESG hatása a HR-re és a munkaerőpiacra

A fenntarthatóság és az ESG nemcsak a vállalati stratégiát, hanem a HR-t és a munkaerőpiacot is átalakítja. A munkavállalók egyre inkább keresik azokat a munkahelyeket, ahol az értékek és a társadalmi felelősségvállalás nemcsak szavak, hanem tettek is.

Ahogy Illés József fogalmazott: „a fenntarthatóság valahol ott kezdődött, hogy rájöttek emberek arra, hogy feléljük a jövőt és a lehetőségeket.” A fiatalok ma már sokkal érzékenyebbek ezekre a kérdésekre, és nemcsak a családi háttér, hanem a kortárs közösségek is erősen formálják a gondolkodásukat. A fenntarthatóság így nemcsak egyéni, hanem közösségi értékké is válik, és ez a munkahelyválasztásban is egyre hangsúlyosabb szempont.

A jövő üzleti lehetősége

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a fenntarthatóság nem csupán kötelezettség, hanem az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a következő évtizedben. Azok a cégek, amelyek időben felismerik ezt, versenyelőnyre tehetnek szert – nemcsak a piacon, hanem a tehetségekért folytatott versenyben is.

Hallgasd meg az epizódot: Fel vagy véve! podcast – E66