A természetvédelem és a fenntarthatóság ügye számomra egyfajta misszió, így nem is volt kérdés, hogy a legnagyobb örömmel vágtam bele az IDBC erdei szemétszedés kezdeményezésének vezetésébe, amely a vállalat munkán túli életének szerves része, a „Harmóniában a természettel” hitvallás egyik zászlóshajója.

Fontos és érthető cél volt, hogy a környezetvédelem ügyét valamilyen „kézzelfogható” értékre fordítsuk le. Így született meg az együttműködés a Pilisi Parkerdővel, amelyben azt vállaltuk, hogy önkéntes csapattagjaink segítségével egy erdőterületet megtisztítunk az ott felhalmozódott, emberek által szétdobált szeméttől. Szerencsére hazánkban is egyre népszerűbb a tudatos természetjárás, így a lakott területektől távol eső területeken már kevés az otthagyott hulladék, azonban a város széléhez közel sok felelőtlenül eldobált szemétre bukkanhatunk.

Egy koraőszi napra esett a választásunk, amikor nekivágtunk az IDBC lelkes önkénteseinek csapatával, hogy a Hűvösvölgy határában fekvő erdőrészt megtisztítsunk az ott elhagyott hulladékoktól. Az időjárás kegyes volt hozzánk, ugyan a délutáni programunk előtt és után is esett az eső, de a nekünk fenntartott két órában alábbhagyott az őszi zápor, sőt, még a Nap is kibújt a felhők mögül, hogy megmutassa, ragyogásával ő is hozzájárul a munkánkhoz.

Tizenketten vágtunk neki a hűvösvölgyi kicsiny erdőrészletnek. Lelkes és rendszeres természetjáróként lelombozó volt a látvány: sörösüvegek, műanyag zacskók, csokipapírok mindenütt elszórva. Így hamar rájöttünk, hogy itt bizony nem kell keresni a szemetet, a téma tényleg a lábunk előtt hever. Ezért gumikesztyűt húztunk, és megfogtunk egy-egy szemeteszacskót, amelybe elkezdtük belegyűjteni a szemetet. Mindenki más stratégiát választott; volt olyan, aki a turistaút mentén távolodott el egy keveset, hogy messzebbről is elhozzunk hulladékot, de volt olyan, aki inkább a környező bokrok közé indult, hogy a gyalogos útvonalról nem látható tárgyakat szedje össze. Voltak, akik csapatba verődve gyűjtöttek, de mások kifejezetten arra vágytak, hogy egymagukban töltsék ezt az időt az erdő magányában.

Számomra ez a másfél-két óra volt a legszebb élmény a teljes projekt folyamatában. Határtalan melegséggel töltött el, hogy találtunk egy közös célt, amely a munkán, a mindennapi teendőkön, a rohanó hétköznapokon túl összeköt minket. Még most is szívesen gondolok az érzésre, amint láttam, hogy az erdő iránti rajongás, a természet szeretete ilyen sokakhoz közel áll, és a teljes önkéntes csapat zokszó nélkül lépdel a sárban, kúszik a nyirkos bokrok között, hogy tisztábbá tegyük a környezetünket. Egy egészen felüdítő érzés, amikor megtapasztalhatom, hogy az unalomig ismételt vállalati felelősségvállalás mögött valódi emberek, valódi érzések, valódi önkéntesség van.

Nagyon köszönöm ezt ennek a remek csapatnak! És bízom benne, hogy a példánk ragadós lesz, legközelebb még többen csatlakoznak majd a kezdeményezésünkhöz.

Legközelebb? Igen!

Az első erdei szemétgyüjtő program sikerén fellelkesülve elhatároztuk, hogy jövőre már három alkalommal, három évszakban (tavasszal, nyáron és ősszel) is kiszemelünk egy-egy piciny erdőterületet, amely szeméttelenítéséről gondoskodunk. Örömünkre szolgál, hogy ebben a Budapest környéki erdők fenntartója, a Pilisi Parkerdő Zrt. is elkötelezett partner, mind útmutatással, mind szükséges eszközökkel és – főleg – az összegyűjtött hulladék elszállításával gondoskodik arról, hogy az IDBC kezdeményezésre célba érjen a zöld és fenntartható környezetünk érdekében.

Így a szokásos megújuláson, télbúcsúztatáson túl még egy ok arra, hogy várjuk 2023. tavaszát!