Az IDBC-nél nem csak a digitális megoldásokkal foglalkozunk, hanem a valós problémákkal is, éppen ezért szerveztük meg Ételosztás a Rászorulókért CSR programunkat. Cégünk filozófiája, hogy munkatársai egyéni kezdeményezéseit támogatja, így minden CSR programunk egy-egy lelkes kolléga szívügyét mutatja. Ebben a cikkben most Andor Judit, HR Coordinator összefoglalóját olvashatjátok.

A Heti Betevő Egyesület segítségével és koordinálásával július 7-én vasárnap, ebben az évben másodszor is lehetőségünk nyílt részt venni a rászorulók részére szervezett ételosztáson. Ezúttal 6 IDBC-s kolléga és egy apró, de annál szorgalmasabb segítő vett részt a programban.

A szervezés folyamata nagyon gördülékenyen ment. A csomagolás helyszíne ezúttal is a Kisüzem volt, ahol egy nagyon jókedvű társaság fogadott minket, és egy rövid eligazítás után szinte rögtön munkába is álltunk. Néhány kollégánk a boltban kezdte, ahonnan szalvétával, gyümölcsszörppel és rengeteg banánnal tértek vissza. Mások kenyérszeletelésben vettek részt. Addig a többiekkel a csomagok összeállítását készítettük elő az édes és sós süteményeket kiporciózásával. Az IDBC kollégái számára ezúttal is nyitva állt a lehetőség, így aki szeretett volna, maga is hozzá tudott járulni egy kis süteménnyel és gyümölccsel az ebédhez. Volt áfonya, banán és alma, valamint frissen sült kakaós csiga és sajtos pogácsa, de a szervezők nagyon megörültek a palacsintának is. Mint kiderült, ez az egyik legnépszerűbb desszert, amiből szinte lehetetlen eleget sütni.

Az ételcsomagolás nagyon jó hangulatban telt, közben pedig lehetőségünk nyílt azokkal az önkéntesekkel is beszélgetni, akik a kezdetektől fogva, vagyis közel 11 éve töretlen lelkesedéssel segítik az Egyesület munkáját.

Úgy gondolom a meleg étel nemcsak a testet táplálja, hanem a lelket is felmelegíti, és segít abban, hogy az érintettek méltósággal és reménnyel nézzenek szembe a nehézségeikkel. A főételt ezúttal is egy étterem adományozta, a péktermékeket és süteményeket helyi pékségek, cukrászdák és az önkéntesek biztosították. Megható volt látni az újra és újra felbukkanó arcokat, akik egy-egy tálca friss süteménnyel és néhány biztató szóval tértek be közénk. Szerencsére bőven volt mit csomagolni.

A munka oroszlánrésze viszont ezután következett. A folyamatban lévő felújítási munkák miatt az ételosztás továbbra sem a Klauzál téren történik. Az előkészített ételcsomagokat, gyümölcsöket és az előre ledobozolt főtt ételt – ami ezúttal székelykáposzta volt – egy önkéntes autóval szállította a Kisüzemtől néhány utcányira lévő belső udvarra, ahol már fel voltak állítva az asztalok és padok. Itt kezdtük meg a kipakolást, majd néhány perccel később meg is érkezett a sor eleje.

A januári ételosztásunk során a hideggel, most a nagy meleggel és a tűző nap viszontagságaival néztünk szembe. Ennek ellenére sokan jöttek el és türelemmel várták ki a hosszú sort. Az előkészített ételcsomagban már szalvéta, evőeszköz és kenyér mellett édes vagy sós sütemény is volt. Emellé kapták a rászorulók a meleg főételt, amit hálával fogadtak.

A legjobb rész ez után következett. Többeknek volt lehetősége kiválasztani, hogy almát, barackot vagy banánt szeretnének az ebéd mellé kapni. Az Egyesület önkénteseitől megtudtuk, hogy ez mennyire nagy dolog a hátrányos helyzetű emberek életében, hiszen a legtöbbeknek a hétköznapok során nem jut választási lehetőség. A sort végül egy újabb kis süteménnyel és hideg gyümölcsszörppel zárhatták. Utóbbinak különösen örültek a nagy hőségben. Néhányukkal volt alkalmam ételosztás közben szót váltani, ők személyesen is köszönetet mondtak a munkánkért.

Végül a 350 adag melegételből több mint 250 adagot a helyszínen kiosztottunk, a többiről az Egyesület önkéntesei gondoskodtak, hogy eljussanak a rászorulókhoz. A kollégák nagyon élvezték, hogy ennyi embernek tudtak segíteni. Volt köztünk olyan személy is, aki még sosem vett részt ehhez hasonló jótékonysági akcióban, de meghoztuk a kedvét, hogy a későbbiekben is csatlakozzon hozzánk.

Számomra is különleges volt ez az alkalom, IDBC-s karrierem során első – de biztosan nem utolsó – alkalommal voltam projektgazdája egy ilyen nemes ügynek. Bízom benne, hogy a jövőben még többet tehetünk együtt a környezetünkért!