Vissza

A könyvelés jövője, a jövő könyvelője – Webinár összefoglaló

Illés József CEO, Founder

2023. október 25.

Olvasási idő: 8 perc

Szakmai tartalmakWebinár

Mennyire vonzó állás a könyvelőké? Mennyire nehéz jó könyvelőt találni? Mik azok a munkafolyamatok, amelyekben verhetetlen a személyes irodai jelenlét? Mi a könyvelőszakma jövője? 

Ezekre a kérdésekre kerestünk és találtunk, olykor egészen meglepő, válaszokat is, legutóbbi webinárunkon.

Talán nincs még egy olyan dinamikusan változó, átalakulóban lévő szakma, mint a könyvelőké, számviteli szakembereké. Webinár-sorozatunkban most ezt a munkaerőpiaci szegmenst vettük górcső alá. 

A webinárra meghívott négy vendég “lovas”:

Gáspár Edina – az EGM Adó-kontír Kft ügyvezetője,

Drávai Gabriella – a WTS Klient HR igazgatója,

Takács Enikő – a Deloitte Tax and Legal directora,

Nagy Annamária – a Deloitte Tax and Legal senior managere,

akiket szokás szerint Illés József, az IDBC CEO-ja látott vendégül.

Hogyan kell jó könyvelőt találni? Egyáltalán milyen egy jó könyvelő?

A vendégek hasonló válaszokat adtak a toborzás kapcsán: az állásokra viszonylag sok a jelentkező. Az EGM hirdetési portálokat és Facebook-csoportokat használ, és ezek a csatornák elegendőnek bizonyulnak az utánpótlás feltöltésére

A WTS a fentieken kívül még LinkedInt használ, és alapvetően ez nekik megfelelő, csak nagyon bonyolult pozíciónál kérnek külső segítséget a toborzásban (Gabriella itt hálát adott az elhivatott recruiterének, akinek szerinte nagymértékben köszönhető, hogy szinte mindig megoldódik házon belül az új pozíció betöltése.)

Enikő elmondta, hogy a Deloitte-hoz sokan jelentkeznek, de viszonylag magasak az igényeik is, magabiztos nyelvtudásra van szükség, és itt is, mint sok más szakterületen, a tapasztaltabb, senior kollégák megszólítása az igazán nehéz. Ebben közrejátszhat, hogy a szakma jellemzően introvertáltabb személyiségeket vonz, akik jellemzően nehezebben váltanak, különösen olyan helyre, ahol lehet tudni, hogy nagy a terhelés és a “pörgés”. A cég jól kidolgozott előléptetési lehetőségekkel igyekszik meggyőzni a jelölteket arról, hogy itt jól felépíthetik a karrierjüket.

Gabriella megerősítette, hogy a nyelvtudás fontos, a WTS Klientnél például nagy szükség lenne a németre, ez a nyelv azonban érezhetően kopik ki a pályakezdők repertoárjából (tehát egyre inkább felértékelődik).

Fontos, hogy a digitalizáció legyen a jelölt számára komfortos. “Találja meg a tűt a szénakazalban“, vagyis legyen elkötelezett a probléma megoldásában. Gabriella hangsúlyozta, hogy ez alatt nem a fizetetlen túlórára való hajlandóságot érti, hanem inkább egy attitűdre utal.

Anna kiemelte, hogy az a legjobb megoldás, amikor egy kolléga hozza az új jelöltet – és ezt minden vendég alátámasztotta.

A jelöltek szűrése persze egy dolog, de hogyan kell a legjobbakat kiválasztani?

A WTS-nél az interjúkon részt szokott venni szakmai vezető és HR-es is, akinek (jobb kifejezés híján) az intuíciója (valójában a tudatalattiba beépült, disztillált tapasztalat működése) tud segíteni a jelölt rejtett értékeinek felmérésében. 

Edina szerint a próbaidő alatt derülhet csak fény arra, hogy mennyire sikeres a beilleszkedés, ami az EGM karakteres kultúrája miatt kritikus kérdés.

Gabi ehhez hozzátette, hogy az alkalmazkodásnak ezzel együtt kétirányúnak kell lennie, vagyis ha a jelölt be tud hozni hasznos új megoldásokat, azzal a cégnek tudnia kell élni – persze csak ha nem viszi túlzásba az újonc a proaktivitást…

Anna szerint tudatosan kell kezelni azt is, hogy az onboarding időszaka nagyon intenzív a sok admin-jellegű feladat és e-learning miatt, tehát a beilleszkedés és az értékes munkavégzés mellett extra nehézségekkel is számolni kell, mindkét oldalon.

Hogyan hat a könyvelő szakmára a digitalizáció?

Gabriella szerint az automatizációs fejlesztések egyelőre azt veszik ki a könyvelők munkájából, amit amúgy sem szeretnek

Izgalmas betekintést nyújtott a digitalizációs folyamatokhoz való alkalmazkodásba az, amikor Annamária érdekes dilemmára hívta fel a figyelmet. A Deloitte tax and legal managere elmondta, hogy ő személy szerint sokáig a minél teljesebb körű standardizálásban látta a hatékonyság kulcsát a számvitelben, a közelmúltban viszont arra a következtetésre jutott, hogy ennél is hatékonyabb a standard folyamatokat automatizálni, és a speciális kihívásokat teljesen egyedileg, kiemelten kezelni. Ez sokat ígér a szakma közeljövőjét illetően.

Általános benyomás, hogy a szabályozási környezet (különösen a hazai) nagyon leíró jellegű, emiatt képtelen lefedni az aktuális technológiákat – ez sajátos kihívást jelent a könyvelő cégek számára.

Otthonról könyvelsz, vagy közösen ötletelsz?

A meghívottak változatos HO-hozzállásról számoltak be, így színes képet nyújtottak a távmunka szabályozását illetően.

Edina szerint a munkavállalók nehezen tűrték a teljesen otthoni munkát az EGM-nél, és alig várták a visszatérést az irodába. Indokolt esetben engedélyezik a távmunkát, például gyermekfelügyelet vagy enyhe betegség esetén. Van tehát haszna ennek is, de összességében több a negatívuma: Edina szerint a teljesen távolról végzett munka visszaveti a szakmai fejlődést, mert nincs meg a spontán kérdések, válaszok, információmegosztások lehetősége. A csapatépítés pedig gyakorlatilag ellehetetlenül. Ezért náluk 100% bejárás a szabály, az irodában ráadásul ‘no headset policy’ van, ezzel kényszerítve ki, hogy szabadon áramoljon az információ.

Gabrielláéknál hibrid rendszer van, és egy integrálódás miatt hamarosan szűkösebb is lenne a hely az irodában, így maximum 50% munkaidőt lehet bent tölteni. Nem kell senkit bejárásra kötelezni, jó a légkör, a kollégák érzik az együtt töltött idő értékét.

A Deloitte-nál 2-3 nap kötelező bejárás van, egyedi esetben teljes remote is lehetséges.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nem csak egyszerűen szabályozni kell a távmunkát, hanem kommunikálni is kell az irodai közös munkában rejlő értékeket. Státusz jellegű online meetingeket például valóban lehet hatékonyan tartani, de a képzéseknél, a coaching és mentoring-jellegű beszélgetéseknél nagyon felértékelődik a testi közelség.

A könyvelők fontos szereplővé válnak az üzleti döntéshozatalban

Edina szerint a könyvelés világa halad a tanácsadás felé. A jövőben a könyvelő az ügyvezetői döntések fontos támogatója lesz, sűrűn kérni fogják a (számokkal alátámasztott) véleményét.

Gabriella megállapította, hogy a szakmai munka komplexitása növekszik, egyre inkább kiágazik az adótanácsadás, a jog területeire is.

Anna és Enikő a Delloitte-tapasztalatok alapján úgy látja, a sztereotipikus könyvelői képnek már ma is leáldozott – a repetitívebb feladatokat lassan kiszorítja az automatizáció és előtérbe kerül a tanácsadói szerep, vagyis teljesen átalakul a könyvelők munkája…

Ezek voltak legutóbbi webinárunk legérdekesebb gondolatai, ha további részleteket szeretnél megtudni, a videófelvétel megtekinthető itt, és várunk szeretettel sorozatunk következő állomásán!