IT pozíciók: mit kell tudni a .NETről?

Az IDBC IT-pozíciókat bemutató sorozatában (DevOps itt, PO és UX webinár pedig itt) most a .Net környezetet vesszük egy kicsit közelebbről szemügyre, méghozzá az ebben napi szinten dolgozó profi szakemberek szemével.

Ezúttal az IDBC három .Net fejlesztő szakértő kollégájával ültünk le átbeszélni a .Net, és méginkább a .Netet használó fejlesztők helyzetét a piacon és az iparágban.
Ezúton is köszönjük Dancsecs Balázsnak, Fekete-Rekényi Balázsnak és Kádár Péternek, hogy megosztották velünk szakmai tapasztalataikat!

Szerintünk ez a poszt érdekes lehet az ebben tapasztalt fejlesztőknek, azoknak, akik érdeklődnek iránta, és a .Netet üzleti oldalról alkalmazó vezetők számára is tartogathat érdekes tanulságokat!

Tapasztalatok és benyomások a .Netről

F-R. Balázs 2017 nyara óta “.Netezik”, az IDBC a második munkahelye, 2020 februárjában kezdett nálunk. A BME AUT tanszékén ismerkedett meg a .Nettel, a Javát már ismerte és ahhoz képest sokkal szimpatikusabb volt neki ez a keretrendszer. Érzése szerint egyszerűbben és könnyebben végezte el benne a feladatait.

“Az Entity Framework az egyik olyan lehetőség, ami hatalmas segítséget jelent. Ennek köszönhetően az entitásokat kódszinten tudom kezelni, nem adatbázis szinten. Számomra egyszerűbb és logikusabb C#-ban” – összegezte Balázs, hogy miért szimpatikus számára ez a keretrendszer.

D. Balázs 11 éve van a szakmában, 5 éve az IDBC-nél, légiközlekedési cég üzleti oldalán dolgozik mint technical Team Lead, leginkább a Code Review, a Release Process felügyelete és az igény szerinti beavatkozás a fő feladata. Támogatja a tervezést is, a fejlesztők neki jelzik a lehetséges problémákat, ezeket igyekszik a helyén kezelni:

“Vagy elmagyarázom, miért jó ez így, vagy jelzem a vezetés felé, ha valóban foglalkozni kell a dologgal.

.Net framework 4.6.2-ben dolgozik, ASP.Net web api szolgáltatásokat kezelnek, ezekből 20-25 különböző van. Friss kihívás, hogy ezt a rendszert .Net Core-ra (.Net 6) kellene átírni és felhősíteni, ez számára is egy újszerű feladatnak ígérkezik. Az átállás elsődleges oka a felskálázás, az üzleti bővülés támogatása.

Haladni kell a Core-ral

Általános probléma az üzletágban, hogy a tanulás, az önképzés gyakorlatilag elengedhetetlen, erre viszont jellemzően nincsen dedikált idő és erőforrás allokálva a cégekben. D. Balázs esetében például a Core átállás terén.

F-R. Balázs is meg tudta erősíteni, hogy náluk is volt ilyen tanulásra fordítható idő, de ha bármilyen sürgős feladat érkezett, akkor először mindig ebből csíptek le. A kezdeményezés emiatt pár hét alatt el is halt.

“Napi 8 óra kódolás után már nem igazán van energiája az embernek önképzésre, így sajnos most nem is haladok vele, pedig a nyomás, hogy kellene, folyamatos. Hiszen minden fejlődik körülöttünk, szünet nélkül. Természetesen a cégnél is felmerül, hogy ha mondjuk szeretnének átállni .Net Core-ra vagy új kliensoldali technológiát kellene használni, akkor jó lenne, ha értenénk is hozzá, és ekkor felmerül a kérdés, hogy rendben, de mikor szerezzük be ezeket a tudásokat?”   

Péter “legalább 10 éve” dolgozik dotnet fejlesztőként, jelenleg webes projektekre van kiközvetítve egy ismert magyar szoftvercégnél.

“Ma már kevesebb idő jut a kódolásra, inkább az új csapattagok integrációja és mentorálása, tervezés, PO és a business támogatása a fő feladatom..”

Péteréknél éppen ellentétes a folyamat iránya, ők régóta használják az Azure-t, a Microsoft felhőrendszerét, például e-kereskedelmi szolgáltatások támogatására. Péter szerint a felhőszolgáltatások segítségével a könnyebb karbantarthatóság mellett a fejlesztési folyamatok is felgyorsultak. Hatalmas előnye van, hogy template-k alapján nagyon könnyen és egyszerűen másodpercek alatt felhúzható egy kiválasztott felhő szolgáltatás. Az automatikus skálázhatóság segítségével, a cégek tényleg csak kihasználtság függően fizetnek szolgáltatásaiért. Részletes beépített logolási rendszer mellett, nagyon sok monitorozási lehetőség van. A szolgáltatások folyamatosan bővülő és támogatott széles köre pedig bizonyítja azt,  hogy megéri áttérni felhő szolgáltatásokra. Ezzel együtt ők is szeretnének monolitikus felépítés helyett microservice irányba lépni, természetesen úgy, hogy a felhasználók ebből semmit sem vehetnek észre.

“Általános tapasztalat, hogy a business oldal nagyon kevés időt allokál az ilyen átállási feladatokra, illetve emellett változatlan tempóban érkeznek a feature igények, amelyek eleve leginkább az ismert ”tegnapra” vannak célozva. Nehéz meggyőzni őket a megújuló technológiák hasznosságáról, főleg ha az igények miatt a boardunk már évekre előre telített.”

A cégek tehát naprakész szakértelmeket várnak el, de hogyan tesznek erre szert a fejlesztők a napi feladatok ellátása mellett?

“Gondolkoztam azon, hogy napi egy órát erre szánok, nem jött össze. Jelenleg hétvégente a gyerekek alvásidejében Pluralsight videókat nézek… A munkaidőbe egyszerűen nem fér bele.”

– osztotta meg D. Balázs, hogyan vív szélmalomharcot a képben maradásért.

A Pluralsight kapott még egy szavazatot Pétertől, és ő is megerősítette, hogy persze ez a szabadidőben történik, nem lehet a tanulást a munkaidőbe integrálni magánúton. A cégnél többféle kísérlet is történt erre az elmúlt időszakban:

“A team lead a sprint tervezésnél behozott egy 4 órás blokkot, amit tanulásra lehet fordítani, de sosem jött össze a valóságban, hogy be is tartsák. Erre volt egy olyan javaslatom, hogy legyen inkább egy elkülönített egész nap erre a célra. Erre vevők voltak. A másik része ennek, hogy nálunk van pizza péntek, hetente egy közös manapság már csak “online” pizzázás pénteken 1 órában, ahol mindig más valaki egy új témából előad a csapatnak. Erre a lelkes jelentkezők a jelenlegi technológiáinktól akár eltérően is választhatnak témaköröket és kapnak időt a researchre és egy prezentáció kidolgozására. Ennek az eredménye az, hogy a kollégák ilyenkor beszámolnak egymásnak arról, hogy az adott feltárt témakört/technológiát hogyan integrálhatnánk a jelenlegi környezetünkbe és közösen eldönthetjük, hogy van-e rá igény . A tanulási fázisra több hajlandóság és pénz kellene a vezetőség felől mert mindenképpen motiválja a fejlesztőket és a tudás szinten tartása nagyon előre mutató – mindig az idő a szűk keresztmetszet.”

A .Net piaci helyzete

D. Balázs abszolút keresettnek érzi a .Net technológiát.

“Korábban úgy gondoltam, hogy idővel akár a Java fölébe is fog kerekedni, de a kimutatások szerint ez még nem következett be. A .Net Core érkezésével különösen egyértelműnek tűnik, hogy ez még nagyon sokáig életképes technológia lesz.”

Péter szerint is láthatóan intenzíven fejlesztik a keretrendszert, sok energiát szánnak rá, jó a támogatása, a rendszer stabil.

“Könnyű benne fejleszteni, más kérdés, hogy a fejlődés sebessége miatt muszáj lenne azt követni is, ahogy azt előbb beszéltük. Mindenképpen ez a fő környezet most, a Java mellett.”

F-R. Balázs fiatalabb fejlesztőként a saját szemével tapasztalta meg a .Net térnyerését:

“Folyamatosan és egyre jobban tör fel a .Net, az egyetemi éveim alatt voltam tanúja annak, ahogy bekerült a tananyagba. A Java és .Net fizetések között még van némi különbség, de egyre csökken, én úgy vettem észre.”

Fejlesztőink szerint arra nem igazán van példa, hogy egy Java-alapon működő rendszert átállítanának .Netre, mert ez annyira nagy munka lenne, ami szinte sosem éri meg. Ezért a Java is sokáig velünk marad még, de az újabb rendszerek között egyre nagyobb a .Net részaránya. A piacon jól fejlődő és jól használható környezetnek tartják. A .Net Core pedig platformfüggetlen is, ami egy újabb lépés olyan területekre, ahol a Java már régóta jelen van. Ez az újabb térhódítás azt is eredményezheti, hogy a két keretrendszer piaci súlya kiegyenlítődik a következő években. Sőt…? B. Balázs szerint akár többről is lehet szó:

“Megemlíteném még a Blazor Web Assembly-t, ami egy új UI technológia, és lehetővé teszi, hogy C#-ban, a .Net programnyelvében lehessen webböngészőben is programozni – ennek, ha jól tudom nincs is Javás megfelelője, ez egy teljesen új dolog, úgyhogy vannak innovatív kezdeményezéseik is. Nagyon jó dolog lenne, ha kliens- és szerveroldalon is lehetne C#-ban fejleszteni – ezzel kapcsolatban őszinte kíváncsisággal várom, hogy milyen lesz a szakmai fogadtatása, de mindenképpen érdekesnek találom.”

Szerinted a .Net-é a jövő, vagy a Java uralma megdönthetetlen? Mit gondolsz a munka és a folyamatos tanulás összeegyeztetéséről? Örülünk, ha megosztod velünk véleményedet a cikkben írtakról! Ha hasznosnak találtad, akkor figyelmedbe ajánljuk webinárjainkat és podcastünket is, ahol a .Net, mint téma, biztosan elő fog kerülni hamarosan!

Szerző: Illés József
ügyvezető partner
illes.jozsef@idbc.hu